CímlapsztorikÉrdekes világ

Humanoid civilizáció nyomait találták meg az Antartkisz jegében: világszenzációt jelentettek be

Talán az sem véletlen, hogy egyes régészek ősi piramisokról, egykori városok romjairól és jég alatti katakombákról beszélnek már évek óta…

Az előző emberiség nyomai találhatták meg?

Már 700 évvel ezelőtti erdőégetések nyoma is megmutatkozik az Antarktika több helyszínén kiemelt jégfuratokban.

Hirdetés

A nevadai Sivatagi Kutatóintézet (DRI – a név az intézet székhelyére, és nem kutatási szakterületére vonatkozik) légkörkutatói különös koromnyomokat azonosítottak az Antarktikán kiemelt jégmintákban:

Jó 700 évvel ezelőtt hirtelen megemelkedett a korom szintje, és ez az emelkedés a mai napig kitart.

A korom a biomassza égetéséből (erdők, növényzet), illetve legújabb korunkban a fosszilis energiahordozók égetéséből eredően kerül a légkörbe. Egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködésben a nevadai szakemberek igyekeztek kideríteni, honnan származhat vajon a korom.

A Nature-ben közzé tett eredmények egészen furcsa eredetre mutattak rá: az új-zélandi maorik termőföldszerző erdőégetései szolgálhattak a korom forrásaként.

Ez az égetés hatásában jelentősen felülmúlta a déli féltekén az iparosodás előtti 2000 év minden koromkibocsátását!

„Az az elképzelés élt bennünk, ha visszamennénk néhány száz évet, az iparosodás előtti időkre, akkor tiszta, érintetlen világot találnánk, ám a kutatásunkból kiderült, hogy már több mint 700 éve is olyan hatásunk volt a környezetre, hogy az a Déli-óceán és az Antarktika területén is nyomot hagyott”

– mondta Joseph McConnell, a kutatás vezetője.

A kutatók hat antarktiszi jégfuratot vizsgáltak meg egy olyan módszerrel, amelyet McConnell laborjában fejlesztettek ki még 2007-ben.

A James Ross-szigeten lévő furatokban 700 éve megháromszorozódott a korom mennyisége, és az 1600-1700-as években érte el a csúcsát, azonban a kontinens területén kiemelt mintákban nagyjából stabil maradt a mennyisége.

Hirdetés

Ezt követően a légköri áramlatok modellezésének segítségével kiszámították, hogy Tasmania, Új-Zéland és Patagónia jöhetett számításba a korom forrásaként.

Ezután ellenőrizték e helyeken az egykori tüzek helyi nyomait összesítő adatbázisokat, és egyedül Új-Zélandon volt erdőégetés.

A maorik nagyjából ekkor, 1300 körül hódították meg és lakták be Új-Zéland területét, és a megérkezésüket követően égetéses földművelésbe kezdtek.

Bár a maorik megtelepedésének idejét nem ismertük pontosan, a radiokarbonos kormeghatározás szerint a 13. és a 14. század is szóba jött, az erdőégetésből származó korom alapján 1297 körül érkezhettek Új-Zélandra.

Ugyanez a kutatócsoport korábban az északi féltekén az ókor ólomszennyezését vizsgálta, hasonló módszerekkel vissza tudtak következtetni a grönlandi jégben kimutatott szennyezés forrására, ami a Római Birodalom idején volt.

„Még a világ legtávolabbi, leginkább érintetlen területei se voltak igazán érintetlenek az ember tevékenységei miatt már az iparosodás előtt sem”

– tette hozzá McConnell.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.