Idegen bolygó légkörébe tervez missziót a NASA: a VEGA program fedheti fel a földönkívülieket?
Egy igen érdekes misszió részletei láttak napvilágot, melyet a NASA nemsokára meglépni készül.
Megfigyeltek már kisebb koncentrációban oxigént, nem gömb alakú cseppeket.
Kimutatták ammónia jelenlétét, ami nem származhat semmilyen a bolygón ismert vegyi reakcióból, az élet nyoma is lehet.
Még akár találgatnak is valamit, mert arra készülnek, hogy egy idegen bolygó légkörébe olyan szerkezeteket, melyek a flehőit fogják viszgálni, és hogy mit tartalmaznak.
Száz napig szállnak ballonok a Vénusz kénsavas felhőiben, mikor az emberiség újra űreszközt küld a bolygó légkörébe.
A program sorsa és lehetséges időpontja egyelőre még homályos, de az biztos, hogy a NASA az elmúlt években több ízben is tesztelt olyan ballonokat, amelyek a régi idők Vega programjához hasonló küldetés részét alkothatják
és a Vénusz légkörének vizsgálatát segíthetik elő olyan közeli megfigyelések kivitelezésével, amire más módszerekkel nincs mód.
Többen felvetették már a tudósok közül is azt, hogy bár a Vénuszon pokoli meleg van, mégis korábban voltak olyan közvetett bizonyítékok, melyek alapján
nem zárható ki bizonyos mikroorganizmusok, baktériumok jelenléte a légkörben, vagy a hűvösebb felszín alatti barlangokban, de erről lentebb majd bővebben.
A korábbi VEGA programhoz hasoló lenne a NASA tervezett küldetése.
A Vega program az eddigi egyetlen olyan misszió, amelynek során a Vénusz felhői közé ilyen alapos betekintést sikerült nyerni.
A nevadai Black Rock sivatagban zajló teszten a ballon anyaga és kettős struktúrája is megfelelően működött, persze itt még nem kellett a vénuszi környezetet elviselnie az eszköznek,
de a Jet Propulsion Laboratory leírása szerint az egy kilométeres magasságban elvégzett próba során a hőmérsékletet és a légsűrűséget tekintve hasonlóak voltak a körülmények, mint a távoli bolygón 55 kilométeres magassági tartományában.
Aligha található a Naprendszerben a Vénusznál kegyetlenebb hely, 96 százalékban szén-dioxid, a felszíni hőmérséklet megolvasztja az ólmot. A helyzet a magasban sem sokkal jobb, a bolygót kénsavcseppekből álló felhők borítják.
A kénsav a legmaróbb vegyület, ennek ellenére az MIT, a Cardiffi Egyetem és a Cambridge Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy létezhet egy kémiai megoldás, amellyel a savas környezetet semlegesítő szervezetek élhetnek apró élhető bugyrokban.
A feltételezés helytállóságát valamennyire támogatja, hogy a Vénusz légkörében folyamatosan zavarbejtő anomáliákat észlelnek.
Megfigyeltek már kisebb koncentrációban oxigént, nem gömb alakú cseppeket. A legfurcsább, hogy már a hetvenes években kimutatták ammónia jelenlétét, ami nem származhat semmilyen, a Vénuszon ismert vegyi reakcióból.
Vagyis akármilyen hihetetlen, élet lehet a Vénuszon, a tudósok szerint pedig nem kizárt az sem, hogy a NASA jóval többet tudhat erről, mint amit jelenleg elárulnak.
