A hosszútávú borzalmas hatásokról csak most kezdtek el tömegével beszámolni világszerte.
A tudósok szerint nem lehet előre megmondani most még, hogy “mekkora a baj”.
A jelenségre már az első pár hónap után felfigyeltek, de akkor még nem volt teljes mértékben bizonyítható.
Ráadásul még nem volt olyan esetszám, ami bizonyította volna a tudósok gyanúját és elméletét a koronavírus újabb, rejtett pusztításával kapcsolatban.
Ez a következmény ráadásul hosszabb távon súlyosabb lehet, mint maga az a szakasz, amikor az ember átesik a betegségen.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a koronavíruson átesett emberek jó része olyan kognitív következményektől szenved, mint a zavarodottság vagy a fáradtság.
A Nature Neuroscience tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból most kiderült: egérkísérletekben kimutatták, hogy a koronavírus tüskefehérjéje, ami a sejtek megfertőződéséért felelős, át tudja lépni az úgynevezett vér-agy gátat. Ez azt jelentheti, hogy a SARS-CoV-2 képes bejutni az agyba is
– írja az Eurekalert.
A tüskefehérje gyakorlatilag a vírus útját diktálja, ez határozza meg, hogy mely sejthez tapad hozzá a kórokozó, és melyhez nem.
A Washingtoni Egyetem kutatói szerint a tüskefehérje leválik a vírusról, és ahogy elindul, gyulladást okoz a szervezetben – azt a híres citokin vihart, ami a legtöbb problémát okozza a koronavírus-fertőzés során.
A szakértők ugyanezt vették észre a HIV vírus gp120 fehérjéjénél is, ezért akarták megfigyelni, mi történik a koronavírus esetében.
A HIV-nél a gp120 szintén átjut a vér-agy gáton, és károsodást okozhat az agyban, mivel mérgező lehet az agyszövetre.
A kutatók szerint ez a COVID-19 rengeteg tünetét megmagyarázná:
Az egyértelmű, hogy a nehézlégzésért például a tüdőbe jutott vírusok a felelősek, de a fáradtságért, levertségért valószínűleg azok, amelyek az agyig is eljutottak.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre nem ismerjük a fertőzés hosszú távú hatásait, ezért nem szabad félvállról venni a vírust.
