Ismét láthatnak a vakok: küszöbön a megoldás, egy magyar tudós is a Nobel-díj küszöbén
A vakság éveken belül gyógyítható lesz – ezen dolgozik Roska Botond magyar tudós is.
A vizuális kortex dinamikus stimulálásával biztató eredményeket értek el houstoni kutatók, amely egy lépéssel közelebb hozta a megoldást a vakság problémájára
– írja a ScienceDaily.
A houstoni Baylor College of Medicine kutatói a Cell című folyóiratban publikálták tanulmányukat május 14-én, amelyben azt írják, hogy közelebb kerültek ahhoz, hogy visszaadhassák a vakok látását.
A kutatók olyan vakokkal dolgoztak, akik felnőtt korukban veszítették el látásukat.
Az ő esetükben jellemzően a szem valamely része sérül meg súlyosan, az agyban a látásért felelős rész érintetlen marad.
Az ezzel kapcsolatos kutatások évtizedek óta azt próbálják elérni, hogy valamilyen szerkezet segítségével megkerülhető legyen a szem sérült része, és az eszköz egyenesen az agyba továbbítsa az információt.
Most, bár egy kissé más módszerrel, mégis hasonló eredményt értek el az amerikai kutatók.
Kísérleteik során az alanyaik agyát, azon belül is a vizuális kortexet elektródák segítségével elektromosan stimulálták.
Az alanyok arról számoltak be, hogy ismét láttak alakokat, és az eléjük tett betűket is fel tudták ismerni. Úgy látták őket, mintha fényes pontokból állnának össze.
Michael Beauchamp, a kutatás egyik szerzője elmondta, hogy a vizuális kortex több milliárd neuront tartalmaz, a kísérletek során viszont csak ennek egy töredékét tudták stimulálni az elektródákkal.
A kutatás következő lépése az lesz, hogy idegmérnökökkel kikísérletezzék, hogy lehet sokkal több neuront célzottan elérni.
A végső cél az, hogy megtalálják a stimuláció megfelelő algoritmusát, és sikerüljön megalkotni azt az eszközt, amelyet a nem látók agyába beültethetnek.
Roska Botond nevét is érdemes megemlíteni a témában:
A vakság több fajtáját is gyógyítani tudja hamarosan. Vakok látását adhatja vissza, ezzel milliók életét megváltoztatva.
A szakma már most Nobel-díjra érdemesként emlegeti!
Sokat elárul a felfedezése és az általa kidolgozott eljárásáról az, hogy azt mondta: Olyan vakság amin nem lehet segíteni, nem létezik.
A lassan 50 éves múlt budapesti születésű Roska Botond molekuláris és sejtbiológus, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője, a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora.
Már évek óta dolgozott valamin, aminek a gyümölcse hamarosan egy Nobel-díjat hozhat a magyarságnak, a nemzetnek.
Igen, ez azt jelenti, hogy újra lehet egy büszke és méltán elismert tudósunk, aki megkaphatja a világ legrangosabb tudományos elismerését.!
Roska Botond ezt nyilatkozta:
A rövidlátás hosszú távon hajlamosít a retinaleválásra, valamint a makuladegenerációra, ami vakságot okoz.
A vakság a szóban forgó országok lakosságának akár a harmadát is érintheti néhány évtizeden belül.