CímlapsztorikEgészségünk

Jönnek a 4 napos munkahetek: egy országban már bevezetik, futótűzként söpörhet végig máshol is a világon

Ráadásul minden létező tanulmány azt igazolja, hogy jóval hatékonyabb a jelenlegi rendszernél…

Azok után, hogy a világ egyik legszigorúbb lezárásának köszönhetően – a mostani állás szerint – sikerült megfékezni a koronavírus terjedését Új-Zélandon, Jacinda Ardern miniszterelnök ismét húzott egy szokatlant:

A legutóbbi Facebook-bejelentkezésében felvetette, hogy a munkaadók fontolják meg a négynapos munkahét és más rugalmas foglalkoztatási opciók bevezetését annak érdekében, hogy felélesszék a turizmust és kezeljék a munka-szabadidő egyensúlytalanságának a problémáját.

Hirdetés

A turizmus alatt egyelőre csak a belföldi verziót érti az új-zélandi miniszterelnök:

Az ország határait ugyanis a korlátozások lazítása ellenére továbbra is zárva tartják a külföldiek előtt.

A lépés logikáját egyébként az új-zélandiak is visszaigazolták. Sokan jelezték ugyanis, hogy többet utaznának belföldön, ha a munkájuk rugalmasabb lenne.

Ardern azt mondta, a járványból tanulságként azt biztosan le lehetett vonni, hogy az otthoni munka és a rugalmasság hozzájárul a produktivitáshoz.

Arról nem is szólva, hogy a munkába eljutással járó légszennyezés vagy épp az utazással töltött felesleges idő is szempont lehet.

És hogy mi igazolja a rendszer hatékonyságát? A közelmúltban számtalan elvégzett tanulmány és rengeteg konkrét kísérlet.

A japán Microsoftnál a nyáron kihívást hirdettek, melynek lényege az volt, hogy jobban egyensúlyba hozzák egymással a munkát és a magánéletet. Kipróbálták, hogyan hatna az alkalmazottak munkamoráljára, ha heti öt nap helyett csak négyet kellene dolgozniuk.

Kevés munka, jó alvás és sok tanulás: fontos, hogy az ember olyan környezetben legyen, ahol megtalálja az életben betöltött szerepét, ami hatalmas befolyással van a munkára. Szeretném, ha az alkalmazottak elgondolkoznának azon, hogyan lehetséges ugyanazt a teljesítményt elérni 20%-kal kevesebb munkával töltött idővel

– mondta a Microsoft Japán elnöke és vezető igazgatója, Takuya Hirano is.

Hirdetés

A 18. század végén a 10-16 órás munkahetek számítottak normálisnak.

Aztán érkezett Robert Owen “nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” jelmondata.

Akkor még csak jól csengő szólás volt, mára azonban ez az elfogadott. Ugyanakkor egyre több cég morfondírozik azon, mi valójában a normális – vagy jobban mondva optimális – a dolgozók számára.

Ahogy egy 2018-as kutatásban is szerepelt, a teljes idős munkaórák csökkentése rengeteg pozitív hozadékkal jár, nem csak a dolgozók viselkedésében, de az egész társadalomra nézve.

Kevesebb megbetegedést diagnosztizáltak, tehát csökken a kórházak terheltsége, növekszik a közjó, energikusabbak, motiváltabbak az emberek, éppen ezért a teljesítmény is nő.

Sőt, még az ember ökológiai lábnyomát is lehet csökkenteni az óraszámok redukálásával.

Sokan azt remélik, hogy a közeljövőben ez a 4 napos munkahét az egész világot megreformálja, és végigsöpör majd valamennyi országban.

Igen, még Magyarországon is.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.