Kéken világít a nagyáruházláncnál vásárolt csirke: megszólaltak a hatóságok is
Nem először fordul elő, de még mindig érthetetlen a jelenség, aminek az okait a beszállító is csak megtippelni tudja. Ki az, aki tapasztalta?
Kéken foszforeszkált a nagyáruházláncnál vásárolt csirke, amit egy Budakeszin élő férfi észlelt még február végén. Állítja: a hűtőben egy napig tárolt csirkefarhát még becsomagolt állapotban, fogyasztás előtt és (elméletileg) friss állapotban produkált fényjelenséget, miközben kellemetlen szaggal árasztotta el a lakást.
„Eleinte épp olyan minőségű húsnak tűnt, mint amilyet az áruházláncnál venni szoktam. Amikor viszont a következő nap elkészítettem volna, éreztem, hogy rettenetes bűz járja át a konyhát. Először a forrását sem tudtam megállapítani, majd a farhátat megszagolva derült ki, hogy abból árad” – meséli a 29 éves Dávid, akinek ekkor tűnt fel egy még meglepőbb jelenség:
„A hús kéken foszforeszkált még felkapcsolt villany mellett is. Olyan hihetetlen volt számomra, hogy gyorsan lefotóztam, mielőtt kidobtam”
– mondja a férfi, aki megörökítette a termék lejárati dátumát is.
Hasonló esetekről már korábban is születtek beszámolók. A jelenség pontos oka viszont a mai napig rejtély – sőt akár az egyes esetekben is eltérő lehet. Elképzelhető, hogy baktériumok szaporodnak el ilyenkor, de a szárnyasok gyors csontnövekedése is kiválthatja a sci-fibe illő látványt.
Mivel Dávid még aznap megszabadult a csirkétől, nem volt módunk azt laboratóriumba küldeni. Ezért a jól ismert, országszerte működő nagyáruházlánctól kértünk magyarázatot, csatolva a hiteles fotókat.
Arról érdeklődtünk,
Vajon a hús beszállítójától, azaz külső cégtől eredhet a probléma?
Milyen intézkedéseket hoznak, hogy a hasonló helyzetektől megkíméljék a fogyasztókat?
És nem utolsósorban: hogy történhet meg az ilyesmi egyáltalán?
Az érintett áruházláncminőségbiztosítási és EHS igazgatója azonnal reagált, a gyártó partnercéget is bevonva a több hétig zajló vizsgálatba, hogy szakmailag kielégítő válasz születhessen.
A gyártó cég hangsúlyozta: hasonló esettel eddig nem találkoztak, ezért gyakorlati tapasztalatuk ezzel kapcsolatban nincsen.
A mezőgazdasági állatorvosi területen dolgozó kollégákkal többször is egyeztettek, majd az alábbiakat válaszolták:
Szerintük foszforeszkálás – pontosabban fluoreszcencia – alakulhat ki, ha valamely Pseudomonas baktériumfajjal szennyeződik a hús, ami a konyhai előkészítés, feldolgozás, helytelen tárolás során bárhol megtörténhet.
Dávid a hűtőben, felbontatlanul tárolta, tehát egyáltalán nem dolgozta fel a csirkét.
A Pseudomonas baktérium megtalálható bárhol a környezetünkben, különösen a nedves közegben, földön, konyhában stb.
Ezek a baktériumok olyan pigmenteket termelnek, amelyek sötétben foszforeszkálnak, tehát nem szükséges az UV-fénnyel történő gerjesztésük.
Más esetben az állatok gyors csontnövekedése lehet az ok – ám hogy miért növekedhetnek ilyen ütemben, arra a gyártó már nem tért ki. Ilyenkor foszforvegyületek épülnek a szárnyas csontjaiba, ez indíthat be valamilyen kémiai folyamatot, ami kék fénnyel jár.
A gyártó cég kiemelte, ők a hatóság által jóváhagyott vízvizsgálat-tervvel rendelkeznek, ami tartalmazza a Pseudomonasra is vonatkozó vizsgálatot is.
Eddig egyetlen esetben sem fordult elő, hogy Pseudomonas-szennyeződést találtak volna a vizükben.
Hozzátették: ahogyan eddig is, a jövőben is nagy hangsúlyt fektetnek majd a termékeik minőségére. Folyamatosan ellenőrzik a gyártás és csomagolás folyamatait, hogy a problémákat kiszűrjék és előfordulásuk esetén orvosolják.
Ha baktérium miatt világít, abból már többmillió van a húsban
Az ügyben felkeresték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) is, ahonnan szintén részletes választ kaptak:
„Korábban is értesült hatóságunk hasonló esetekről. Miután a jelen ügyben nem történt sem laboratóriumi vizsgálat, sem az élőállat-állományig, annak takarmányáig visszanyúló nyomonkövetéses vizsgálat, a valós ok csak feltételezhető”
– kezdték, majd ők is mérlegelték a bakteriális fertőzés lehetőségét.
A gyártócéggel szemben a NÉBIH szakértői állítják: a baktérium csak akkor foszforeszkál, pontosabban fluoreszkál, ha UV-fénnyel találkozik.
„A Pseudomonas fajok által termelt pigmentekre az jellemző, hogy UV-fénnyel gerjesztve fluoreszkálnak. Ez a folyamat azonban közvetlenül a gerjesztés után megy végbe, emiatt nem valószínű, hogy a (sötét) hűtőszekrényben tárolt csirke hosszantartó, intenzív fényjelenséget fog produkálni. A modern konyhai izzók kis mennyiségben ugyan, de kibocsátanak UV tartományba tartozó fénysugarakat.”
„A Pseudomonas baktériumok életben maradásához szükséges a levegő oxigénje. Emiatt nem valószínű, hogy a hús mélyén olyan mértékben elszaporodnának, ami már látható fénykibocsátással járna.
Ez már négyzetcentiméterenként milliós nagyságrend, és ehhez is UV-fénnyel történő gerjesztés volna szükséges.”
„A Pseudomonasokat ilyen mennyiségben tartalmazó hús egyébként jól észlelhető romlási jelenségeket mutatna, mint a nyúlós nyálkával fedett felület, kellemetlen szag”
– írják, ez azonban egyebecseng Dávid vásárlói tapasztalatával.
Másik lehetséges okként a NÉBIH is a növekedéssel magyarázza a jelenséget:
„Az esetek túlnyomó többségében fiatal, gyorsnövekedésű broilercsirkék csontfelületén jelentkezett a fénykibocsátás. Feltételezhető, hogy a gyors csontnövekedés folytán beépülő foszforvegyületek is összefüggésben állnak vele.
Mivel ez nem általános jelenség, előfordulásában más tényezők, például a takarmányozás is szerepet játszhat”
– emelte ki a NÉBIH.
Mit tehetünk, ha kéken foszforeszkál a csirke?
Először is: ha nyomoznánk, nemcsak fotózni érdemes, hanem minden adatot fel is kell jegyezni.
Az áruházlánc ezúttal is bekérte a világító termékről készült fotót, annak pontos nevét, súlyát, a vásárlás pontos helyszínét, időpontját, illetve a probléma érzékelésének napját is.
Később elkérték a kifogásolt csirkefarhát gyártási tétel-azonosítószámát, azaz LOT-számát, illetve EAN-számát, amely a vonalkód alatt található számsor, és a termék minőségmegőrzési idejét is.
Forrás: SzeretlekMagyarország
