CímlapsztorikMisztikum

Keleten maradt, elveszett ősmagyar törzsek bizonyítékai – nemzetünk valódi “forrása” Ázsia?

Magna Hungária rejtélyes csak a jéghegy csúcsa…

Olyan bizonyítékok kerültek elő az ősmagyarság történelmével kapcsolatban, amik újraírhatják nemzetünk múltját.

Keleten egykoron több magyar törzs is maradt, és valójában a teljes magyarság valahonnan Ázsiából ered, ma már ez egyre biztosabb.

Hirdetés

Mint ahogyan az is, hogy ennek genetikai bizonyítékai is vannak.

A források igen szűkösek, annyi azonban bizonyos, hogy Magna Hungariát államnak tekinthetjük, amely állam a mongolok 13. századi hódításával megszűnt.

Szerepükről az Aranyhorda seregeiben és az Aranyhorda felbomlása után a közép-ázsiai harcokban bőségesen szólnak a keleti krónikák.

A Közép-Ázsiába került keleti magyarok utódai lehetnek az üzbegisztáni és kazah területeken élő magyar etnikai töredékek.

Voltak rá kísérletek, például Mátyás király uralkodása idejére a keleten maradt magyarok egy része már átköltözött a Don folyó innenső, jobb partjára.

Különböző kereskedők és utazók híradásai tudósítottak arról, hogy a Don mentén magyarul beszélő nép él. Mátyás udvarában is ismertek voltak ezek az elbeszélések.

Bonfini említi, hogy Mátyás király „szarmata kereskedőktől” hallotta mindezt, és „haza” akarta hozni őket.

A 15. században azonban nem a mongol, hanem az Oszmán Birodalom volt az ellenség, mely miatt fontos lett volna a haderő kiegészítése.

Mint ismeretes, erre a nagy vállalkozásra már nem kerülhetett sor Mátyás életében, utána pedig ez az eshetőség a történelem Magyarországra kedvezőtlen fordulatai miatt is kútba esett.

Hirdetés

Valamilyne rejtélyes oknál fogva azonban a magyraok nem hagytak fenn magukról forrást Keleten, legalábbis nem olyat, ami fennmaradt volna.

Nem tudunk ilyen fennmaradt forrásról. Azonban a nevük különböző keleti krónikákban szerepel. Amikor megbukott az Aranyhorda, akkor arra törekedtek, hogy a Volgától keletre szerezzenek maguknak területet. Így kívántak kitérni az emelkedő orosz hatalom elől.

Az Aranyhorda mai Kazahsztán területén harcoló hadseregének egyik vezére volt „Timur, a madzsar”, akiről Mahmud Ibn Vali krónikaíró számol be. Rasid Ed Din híres perzsa történetíró írja, egy jóval korábbi, 13. századi időszakról, hogy a négyezer mongol mellett – amely az alapja volt a hadseregnek – voltak az Aranyhorda seregében cserkeszek, oroszok, jászok, magyarok is.

Olyan forrásunk is van, ami megemlíti, hogy az Aranyhordának egy magyar vitéze két kilőtt nyíllal terítette le az ellenség vezérét. A magyarok nyilait tehát keleten is tanácsos volt elkerülni…

Egy 1953-ban készült szovjet térkép szerint a Ferganai-medencében, a Szir Darja folyó mellett voltak magyar nevű aulok. Kirgiz kutatók is írnak arról, hogy vannak náluk magyar toponymek.

Kazahsztánban a mai főváros, Nurszultan környékén is volt magyar nevű aul.

Személynévként, nemzetségnévként is fennmaradt a Magyar név Közép-Ázsiában.

Kazahsztánban az argünökhöz és a kipcsakokhoz csatlakoztak a magyarok. Ők ma valamennyien kazakul, vagyis török nyelven beszélnek.

Úgy sejtjük, hogy a 15. századig még beszéltek magyarul. A 18. században Turkoly Sámuel a Krím-félszigeten hét olyan falut is talált, ahol még mindenki magyarul beszélt.

A Kaukázus környékén volt az utóállama az Aranyhordának, a Nogai Horda, ebben is voltak még magyarok.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.