Közel járnak a templomosok kincséhez: hamarosan megtalálhatják a világ legmesésebb vagyonát?
A titkos templomos kincseket már évszázadok óta próbálják lekövetni és megtalálni.
Egyes régészek szerint már csak karnyújtásnyira van a cél…
A Hugues De Payns állta alapított és vezetett lovagrend eredetileg 1118-ban jött lére a Szent Földön.
Máig vitatott, hogy pontosan Millner titkot őriznek, és hogy mekkora vagyonnal rendelkeztek, de legendák özöne beszél arról, hogy a világtörténelem valaha volt legnagyobb értékeit halmozták fel.
Ezt a busás kincset aztán évszázadokon át őrizték és mindig egyre nagyobbá vált.
Végül a templomosok hatalma és befolyása olyan nagy lett, hogy egyes uralkodók és maga az egyház is fenyegetve érezte magát, és megelégelték a templomosok hatalmát.
Hadjáratot indítottak a lovagrend tagjai ellen, és módszeresné pusztították el nyomaikat, hogy szert tegyenek a mérhetetlen kincsre is egyúttal.
Ám a kincset a legendák szerint a Közel-Keletről Európán át Amerikába menekítették.
A nevük egyébként onnan ered, hogy Salamon elvesztet templomának közelében volt a szálláshelyek, ezért váltak templomos lovagokká.
A szóbeszédek szintén azt mondják még emellett, hogy a kincseik között olyanok is vannak, melyek egykor Salamon templomát “díszítették”.
Más források szerint a templomos lovagok őrizhették a Frigyládát, és/vagy a Szent Grált is.
Azt a kelyhet, mely örök életet ad, és Krisztus az utolsó vacsorán ihatott belőle, más források szerint ebben fogták fel a kereszten szenvedő Jézus vérét.
A kehely korlátlan hatalommal és örök élettel ruházta fel azt aki ivott belőle, és azokat is, akik méltók voltak őrzésére.
Nem véletlen, hogy történelmi bizonyosság van arról, hogy a templomos lovagok kivételesen jó kondícióban voltak, és az átlagnál jóval tovább éltek.
A tudományos megközelítés szerint ezt főleg mediterrán étrendjüknek köszönhették, de ki tudja, miféle misztikum rejlett még emögött…
A templomosok hosszú évekig ápoltak jó, de legalábbis működő kapcsolatot a francia uralkodóval. Ám IV. Szép Fülöp nehezményezte, hogy a lovagok csak a pápának engedelmeskednek, csak hozzá hűségesek, s folyamatos fenyegetettségnek tartotta a jelenlétüket Franciaországban.
Valójában pedig az állhatott a dolog mögött, hogy az illuminátusok már akkoriban is próbáltak beszivárogni az egyházba és átvenni a hatalmat.
Azonban a pápai trónszék még akkoriban elérhetetlen volt a számukra, ezt pedig a templomosok is tudták, ezért csak tőle fogadtak el parancsokat, utasításokat.
1307 október 13-án Fülöp kitervelte, és koholt per segítségével megszervezte a templomosok megbuktatását és kivégzését.
A templomos rend felszámolása kevesebb, mint egyetlen éjszaka történt, amely alatt nem csak elkobozta a lovagok vagyonát, amire már régóta fájt Fülöp foga, de a rend valamennyi tagját bebörtönöztette, majd később a kínzások után máglyán kivégeztette őket.
Valamennyit, de nem mindet. Bár a Fülöppel szövetkező V. Kelemen pápa feloszlatta a templomosokat, tucatnyi túlélő megmenekült, és életüket máig sok titok övezi…
Becslések szerint, azon a bizonyos október 13-án, háromezer templomost támadtak meg, de a kihallgatások feljegyzéseiben alig hatszáz fogolyról lehet információkat találni.
Hogy mi lett a többiekkel? Vélhetőleg esélyük sem volt megmenekülni.
Ám tizenkét templomosnak valóban sikerült elhagynia Franciaországot, s erről, egy nem is olyan régen előkerült, s hitelesnek bizonyult kézirat is árulkodik.
Az írás egy tucat templomos nevét tartalmazza, s a papíron kiemelik, hogy a katonáknak különösen kell figyelniük arra, hol bukkannak fel ezek az emberek.
Persze nemcsak az a kérdés, hogy templomosok tagjai túlélték e koncepciós pereket, hanem az is, hogy az általuk őrzött különböző kegytárgyak, mint a Torinói lepel, kikhez kerültek?
Ez a mai napig rejtély, bár a régészek szerint egyre közelebb vagyunk a megoldáshoz.
Az elmúlt 15-20 évben rendre kerültek elő olyan régészeti leletek, iratok és nyomok, amik azt bizonyítják, hogy a kincs nem csak mese, és valóban létezett.
Idővel pár “”elkopott”, meg lett dézsmálva a hosszú és szövevényes úton, de a Közel-Keletről először Európába szállították, majd az USA-ba.
Európán belül Angliában is volt, de a legenda szerint a Pálos rend segítségével a Pilisben is őrizték, de ez nem megerősített legenda, inkább amolyan helyi szóbeszéd.
Nemrég például templomosokhoz köthető ősi alagutakat fedeztek fel.
Az alagútrendszerre több évi ásatásokat követően derült fény, a kutatók most lézer alapú távérzékeléses (LIDAR) rendszer segítségével vizsgálják meg. A feltételezések szerint a föld alatti járatok összeköthették a templomosok akkói erődítményét a város kikötőjével.
A kutatók igyekeznek azonban a realitások talaján maradni: egyelőre semmiféle konkrét bizonyíték nem mutat arra, hogy Akkóban – ahonnan a templomos lovagrend eredetileg indulhatott – nagy mennyiségű arany lenne elrejtve.
Nemrégiben Kambodzsában ausztrál kutatók tettek nagyszabású felfedezést a LIDAR technológia segítségével: a Khmer Birodalom korai fővárosát, Mahendraparvatát fedezték fel a levegőből.
Hogy valaha felfedezik-e a templomos kincsek nagy részét, az még a jövő zenéje.
De aki rátalál, és még a kincs egyben van, akkor a világ legnagyobb kincsére bukkan rá.
