Kvantumzavarok jeleit fedezték fel a kozmoszban: a tudósok előtt is rejtély, mi okozza
Kvantum eredetű zavarok vannak az űrben, de a csillagászok és kvantumfizikusok előtt rejtély, hogy mi a forrása, és mi okozza.
Rejtély egy 400 fényévnyire lévő csillag körül
Egy 400 fényévnyire lévő neutroncsillag nagyon szokatlanul viselkedik.
A vizsgálata során pedig olyan kvantum fluktuációkat tártak fel a csillagászok, melyekről korábban nem is tudtak.
Ezek a bizonyos kvantumzavarok a kozmosz egy eddig nem ismert működésére világíthatnak rá. Sőt, egyesek szerint ez lehet az egyik legnagyobb kvantumfizikai rejtély.
A fénye olyan, mintha valamiféle visszaverődés lenne egy másik felületről. A kutatók úgy vélik, hogy a csillag szuperintenzív mágneses mezeje valahogyan kihat az üres tér részecskéire egy különleges, kvantummechanikai hatás révén.
Szellemrészecskék jelenléte?
Egyesek szerint ennek az egész jelenségnek az okai az úgynevezett szellem részecskék, melyeket most először tudtak ilyen volumenben mérni és észlelni.
Ezeket atomi szinten lehetne megvizsgálni részletesebben, ehhez azonban még fejlettebb műszerekre lenne szükségünk.
Nir Shaviv, a Jeruzsálem Egyetem egyik komoly és elismert kutatója már a kétezres évek elején megjósolt egy hasonló jelenséget, a kvantumfizikában. Most úgy tűnik, igazolódtak a sejtései a szokatlan kvantumzavarról.
„Egy a kvantum mező makroszkopikus manifesztációja lehet.” – nyilatkozta a mostani eredmények ismeretében.
Ezek a különös kvantumzavarok az univerzum működésével kapcsolatban olyan titkokat árulhatnak el, melyek eddig rejtve voltak előlünk.
A sötét anyaggal lehet kapcsolatban
Mivel a rejtélyes részecskék működését nem értik, és a kvantumzavar maga is eleve egy szokatlan jelenség, a legtöbb csillagász egyetért abban, hogy az egész szorosan összefügghet a sötét anyaggal.
Mint ismert, a sötét anyag az az anyag, mely kiteszi az univerzum túlnyomó részét, egész pontosan 93%-át, azonban mindezt láthatatlanul teszi.
A mai napig ugyanis csak közvetett bizonyítékok vannak a sötét anyag létére, noha ez fogja össze a kozmoszt.
A sötét anyag hatását először Fritz Zwicky svájci asztrofizikus tételezte fel 1934-ben a Coma galaxishalmaz vizsgálata közben.
A galaxishalmaz szélén levő galaxisok sebességéből, és a galaxishalmaz fényességéből, valamint a galaxisok száma alapján két tömegbecslést adott.
A kettőt összehasonlítva látta, hogy a sebességeloszlásból számított tömeg 400-szor nagyobb, mint a távcsővel mért.
Ezért be kellett vezetni a sötét anyagot, ami távcsővel nem látszik, viszont elég nagy tömegű, hogy a megfigyelt sebességeloszlást magyarázza.
Vajon a tudósok által észlelt kvantumzavarok alapjaiban forgathatják a feje tetejére az egész univerzumról alkotott képünket,
Vajon elvezethet minket a sötét anyag mibenlétéhez?
A tudósok előtt egyelőre nyitottak a kérdések, de remélik, hogy a 400 fényévnyire lévő csillag további tanulmányozása segíthet megadni a válaszokat.
