Magyar tudósnő figyelmeztetése: a túlzott fertőtlenítéssel szuperhősöket csinálunk a kórokozókból!
Ez lehet az emberiség veszte? Elmagyarázta, mitől kell félnünk, a mostani világjárvány csak a kezdet.
Antibakteriális szappan, szájvíz, fogkrém, tusfürdő, mosogatószer, felmosószer, törlőkendő…
A fertőtlenítés kultúrájában élünk. Általános hiedelem – amit reklámjaikkal a gyártók is táplálnak –, hogy ha steril környezetet teremtünk, azzal megvédjük magunkat és gyermekeinket a betegségektől.
Egy magyar tudósnő most azonban figyelmeztet minket: nagyon nagy baj lehet belőle!
Az újabb kutatások ugyanis a fentieknek pont az ellenkezőjét bizonyítják: a túlfertőtlenítés súlyos egészségügyi kockázat lehet, ugyanis:
- a hasznos mikrobákat is elpusztítja,
- megerősítheti a patogén (betegséget okozó) mikroorganizmusokat,
- összezavarja az immunrendszer normál működését,
- hosszabb távon védtelenné tehet a fertőzésekkel szemben.
Az antibakteriális készítmények közt több olyan is van, aminek hatóanyagát például Amerikában már betiltották, mert megnöveli a baktériumok ellenálló képességét a gyógyításban használt antibiotikumokkal szemben.
A baktériumok megtanulnak alkalmazkodni az antibakteriális szerekhez. Így alakul ki a multirezisztens baktérium – közismert nevén a szuperbaktérium.
A szakemberek mind gyakrabban hangoztatják, hogy a szuperbaktérium az egyik legnagyobb közegészségügyi rizikót jelentheti a jövőben, ha nem hagyunk fel
- a túlzott és ésszerűtlen fertőtlenítéssel,
- valamint az antibiotikumok sokszor indokolatlan és szakszerűtlen használatával.
Spohn Réka szerint azokat a baktériumfertőzéseket, amiket korábban antibiotikummal gyógyítani lehetett, a rezisztens törzsek esetében már nem lehet, hiszen a szuperbaktérium lényege, hogy minden eddig ismert baktericid hatóanyag ellen kifejlesztette a védekező mechanizmusát.
Ez pedig a tünetek súlyosbodásával, és sajnos a beteg halálával járhat; a szuperbaktériumok terjedésével a hétköznapi fertőzéses betegségek, amiket egy-másfél hét alatt ki szoktunk heverni, életveszélyessé válnak.
Beszédes tény, hogy pont a sokat fertőtlenített kórházi környezet ideális a szuperbaktérium elszaporodásának és terjedésének.
Skandináv országokban már voltak arra kísérletek, hogy egyes kórházakban vagy régiókban egy ideig nem használtak bizonyos típusú antibiotikumokat, és az lett az eredmény, hogy a szuperbaktérium mintegy elengedte a „szuperképességét”.
A rezisztencia fenntartása ugyanis jócskán megterheli a sejtet, tehát csak addig folyamodik hozzá, amíg úgy érzi, hogy önvédelemből szüksége van rá.
Ha nem találkozik antibiotikummal vagy baktericid szerrel hosszabb ideig, akkor ezt a költséget nem vállalja tovább.
Így aztán – szerencsére – amilyen könnyű megszerezni a patogén baktériumnak a rezisztenciát, olyan könnyű elveszíteni is…
Ma már a tudomány azt feltételezi: a civilizációs betegségként egyre gyakoribb allergiák és autoimmun betegségek hátterében is sok esetben az állhat, hogy a túlfertőtlenített, mesterséges környezetben nem tanulja meg felismerni és beazonosítani az immunrendszer a szervezetet érő ártalmatlan hatásokat, például a velünk élő baktériumflóra sokszínűségét.
Így aztán az immunrendszerünk egyes behatásokat túlreagál, másokra meg, amik ellen védekeznie kéne, közömbös marad.
Ez az emberiség nagy tragédiája lesz.
Ha belegondolunk, akkor gyakorlatilag a saját civilizációs fejlődésünk fog gátat szabni annak, hogy az evolúciós harcban legyőzzük a kórokozókat.
Ha pedig nyersére állnak majd, csak az Isten tudja, mikor jön majd tényleg egy olyan halálos világjárvány, melynek a halálozási rátája alkalmas lesz arra, hogy megtizedelje az emberiséget.
