Magyar tudósnő kongatta meg a vészharangot: Magyarországnak fel kell készülnie a katasztrófára
A városokban megfőnek majd az emberek, máshol villámárvizek pusztítanak majd – elmondta mit fog okoznia a klímaváltozás Magyarországon!
Ürge-Vorsatz Diána szerint hazánknak fel kell készülnie a következő nagy fenyegetésre, ami egyúttal az egész emberi civilizációt fenyegeti és próbára fogja tenni.
Ez pedig nem más, mint a globális éghajlatváltozás.
A „Mi fog történni Magyarországgal?” kérdésre a kutató azt felelte, összességében lehet, hogy nem lesz több csapadék a Kárpát-medencében, de egyre szélsőségesebb áradásokat lehet majd megfigyelni.
Ráadásul előbb vagy utóbb a Horvátországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy a napokban Görögországban pusztító erdőtüzek hazánkban is felcsapnak.
A szélsőséges időjárási viszonyok a városlakókat egyébként jobban érintik, hiszen ha mindent lebetonozunk, megváltoztatjuk a helyi éghajlatot, ami felerősíti a viharok erejét is.
Egyúttal azt régóta tudni lehet, hogy a városokban akár több fokkal melegebb van a rengeteg beton és fémfelület miatt.
Így a városlakók “kis poklokba” zárva kell majd hogy átvészeljék a hőhullámokat az enyhébbnek ígérkező vízpartokkal szemben például.
Ürge-Vorsatz megszívlelendő javaslatot tett az átlagembereknek, amikor azt kérdezték tőle, mit tehetnek a jelenlegi helyzetben.
Azt, hogy minél több információt szereznek be.
Ha megértjük, hogy mi történt akár most nyáron a természettel a világban, akkor könnyebben képesek leszünk elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek meghozásától most még a politikusok is félnek, hiszen az eredmények nem láthatók majd éveken belül.
Mindenkinek meg kell értenie, hogy tényleg nagyon rossz a helyzet, és támogatnia kell a döntéshozókat, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.
Hogy mire gondolt pontosan a kutató?
Arra, hogy az emberiség felső tíz százaléka több mint tucatszor akkora ühg-kibocsátással él, mint a szegényebb réteg.
Amiből például engedhetne, az a nyári légkondicionálás.
Minél több fát kell ültetni, leárnyékolni a földet, amennyire csak lehet.
Minél többször kéne használni a tömegközlekedést, gyalogolni, biciklizni, minél többször kommunikálni digitálisan az utazás helyett. Ha kevesebb húst fogyasztunk, azzal is hozzájárulunk a bolygó védelméhez.
