Magyar tudósok fejtették meg a 2500 éves biológiai rejtélyt – tudomány újraírva?!
Nagyszabású kutatás eredményeit közölte a Nature Communications folyóiratban a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja.
Több mint háromezer madárfaj vizsgálatával bizonyították, hogy a fiókák fejlődése a tojásban genetikai kódok szerint „előre” programozott, kikelésük utáni fejlődésüket viszont a környezeti tényezők hatására alakította az evolúció.
Az eredmény rendkívül fontos a gyakorlati természetvédelem számára, rámutat, mely madarak fennmaradását veszélyezteti leginkább az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás, azaz hol kell beavatkozni.
Az evolúcióbiológia pedig egy csaknem két és félezer éves dilemma feloldásával gazdagodott.
A kutatásban részt vett két magyar szakember: Dr. Székely Tamás, a Debreceni Egyetemen vezet egy Élvonal kutatócsoportot és az angol University of Bath kutatóprofesszora, illetve Dr. Liker András, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének professzora, az MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetője.
-írja a 24.hu
Az első ember, akiről tudjuk, hogy tudományos alapossággal próbálta feltárni a madarak fejlődését, Arisztotelész volt a Kr. e. IV. század közepén.
. A biológusokat azóta is foglalkoztatja a kérdés, hogy pontosan mi befolyásolja a fiókák fejlődését a tojásban, majd azt követően, míg elérik a felnőttkort.
A változatosság ugyanis hatalmas:
Az egyik véglet egy trópusi énekesmadárfaj, aminek a fiókája 20 nappal azután kirepül a fészekből, hogy tojásként megérkezett oda – itthon az ökörszem hasonlóan »gyors« –, míg a másik oldalon az albatrosz áll 350 nappal. Három hét és egy év, tehát körülbelül 18-szoros a különbség.
Anynit már tudtak korábban, hogy minél nagyobb egy madár, annál lassabban fejlődik mind a tojásban, mind azután.
Különféle elméletek születtek megoldásként:
Az egyik szerint az egész folyamat kódolt, genetikailag, fiziológiailag a fiókakori fejlődés be van programozva a madaraknál.
A másik ökológiai szemlélettel úgy véli, alkalmazkodásról van szó, tehát az egyedfejlődést az időjárás, a táplálékban gazdagabb időszak befolyásolja. Gondoljunk csak a sarkvidékre, ahol mindössze két hónapig tart a hómentes nyár.
A kutatócsoport e két elméletet tesztelte:
Kiderült, mindkét hipotézisnek van igazságtartalma. Pontosabban a kotlás programozott, az embrió tojásban történő fejlődését genetikai kód határozza meg,
