CímlapsztorikMisztikum

Maja próféciák MAGAR nevű máguskasztról beszélnek – elhallgatott múltunk a maják ősemlékezetében?

Ha ennek csak a fele igaz, az teljesen újraírhatja nemzetünk és őseink eredetét.

A maják ősi emlékezete és egyben jóslata a magyarságról mindannyiunkban megmozgat valamit.

Tényleg ez lenne a teljes igazság a népünkről?

Hirdetés

A Maják a Magyarságról:

Atlantisz idején az emberiség 3 kasztban szerveződve élt: mágusok, harcosok és földművesek.

A maják azt mondják, a mágusok kasztját úgy hívták, hogy magar.

Ezzel az állítással pedig a maják nincsenek egyedül, ugyanis az Iráni Szent iratokban is megtalálhatóak az erre vonatkozó feljegyzések.

A magar mágusok képesek voltak szinte minden betegséget meggyógyítani, fára írva titkos betűkkel őrizték tudásukat.

Újra magar mágusok jelentek meg a világban.

Egy szent irat szövege így szól: „messze nyugatra vetődtek a magar mágusok.

Hosszú szenvedés vár rájuk, de amint a 7-ik prófécia beteljesül, és a jel a földön megjelenik, vagyis a (13 kristálykoponya együttállása)

A magar mágusok felemelik fejüket a porból, ahova a sárember sújtotta őket. Legyőzik a sárember korát, ezzel a győzelemmel pedig egy döbbenetes küldetést fognak vállalni”.

Hirdetés

A magarok, akik valamikor a maják orvosai voltak, az egész világ orvosaivá vállnak.

A Magaroknak a vaskor legyőzése, és az Aranykor elhozatala a küldetése.

A maja jóslatban megtalálható, hogy azt a népet, aki elhozza az Aranykort, úgy fogják hívni, hogy huni.

A hunik valójában pedig azért érdekesek, mert hajszálaik testükben visszaállnak olyanra majd, hogy az tökéletesen azonos annak az emberiségnek a hajszálával, akik a Szíriusz világában tanácskoztak.

Továbbá a huni nép, kapcsolatba lép az Univerzum Szent Központjával.

Ha más érdekes földönkívüli jelenséget vizsgálunk, például az Izsáki László-féle aranylemezes üzeneteket, ezekben is ugyanígy található sok hasonlóság.

“Ha orcád olyan lesz, mint a nap Hajad csillog, mint a harmat És szemeid, mint három csillag Örök időkön át Istenien szép vagy. De bölcs nem vagy, mert nem tudod Mi az Isteni akarat, ami csillogtat Így csak vagy, és bölcs, ha majd Rád ragyog egy új nap.”

A szálak szépen összefutnak. A Szent iratokban a hunikat így is megnevezik: „csillagemberek”, „égi emberek”. Ugyanitt az indiai jóslat szerint a hunik, szákák, (szkíták) árasztják majd az Istenek Fényét az Emberiségre.

Itt az ideje, hogy kicsit komolyabban vegyük az Életünket. Fontos lenne mindenkinek tanulmányozni az eddig nem ismert, mély, rejtett emberi tulajdonságokat.

Persze mondhatnák a szkeptikusok, hogy ez egy elég ingatag lábakon álló okfejtés, kevés tapintható bizonyítékkal.

Az ősmagyarság és a maja civilizáció között azonban fellelhetőek igen furcsa párhuzamok például szimbólumok terén.

A kígyó szimbólum és motívum szinte mindegyik Maja építményen jól látható.

Hogyan lehetséges az, hogy egy olyan nép, amely igen csak egy buja vegetációjú területen élt, főbb díszítőelemként a városaik, épületek falain virág-, vagy levélmotívumaik nincsenek, – ez különösen furcsa és elgondolkoztató.

A kígyófélék, hosszúkás porban csúszó élőlényként ismertek ma is. Az átlagember fél tőle vagy iszonyodik, s ezért sem szereti őket, no meg kiszámíthatatlanul vad viselkedése és méregfogai miatt.

Hogyan lehetséges az, hogy az efféle csúszó-mászó az ősi Maja hitvilágban viszont nagyon is fontos szerepet tölt be, és ráadásul „tollas kígyó” néven ismert.

Egy kígyó, aki tollakat visel a testén, tehát repülésre képes szerzetről van itt szó. Ha viszont a „tollas” jelzőt nem azért kapta, vagyis nem tudott repülni, akkor minek voltak neki tollai?

Dél Amerika ősnépei, – mint azt tudjuk -, istenként tisztelték: az Aztékok, a Maják is, és Kukulkan vagy Kukumac néven is nevezték.

A Quetzalcoatl azték szóról a magam részéről pedig úgy vélem, hogy megfelel a Ketzal- s úgy, mint a mi magyar Kecel, Ketel, Kece szavainknak is…

Ezek teljesen magyar kifejezések, amelyeket eddig a szakemberek valamiért-valahogyan elfelejtettek értelmezni.

De semmi baj, én majd most megtesszük, elég csak megemlíteni itt a „kis kece lánya, fehérbe vagyon” kezdetű kis magyar népdalunkat, s megértjük az összefüggéseket.

Egyes elméletek szerint ebből kifolyólag az emberiség egyetlen közös őstől származott, egyetlen ősi néptől, és ez a Mah-gar (Nagy-család) népe és törzse volt. Következésképp a mi ős-szkíta őseink lakták be a nyugati nagy kontinenst is, (a mai Amerika területeit) teljes egészében.

Erre több bizonyíték is létezik, amit a hivatalos történelemtudomány mélyen elhallgat, és talán nem véletlenül, ma is a szőnyeg alá söpör…

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Ha tetszett, kövesd partnerünk tartalmait is!

Iratkozz fel a csatornára.

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.