Már zajlik a fél világ eladósítása: adósrabszolgaság 2.0 egy járvány árnyékában
A fél világ az IMF markában: valamennyi ország mentőövet kért hogy elkerülje az államcsődöt. Avagy kiknek a kezére játszik a jelenlegi káosz és anarchia, és a lassan kártyavárként összeomló világgazdaság?
Lássuk a tényeket, aztán a dolgok mögé nézünk, hogy a jelenlegi káosz mégis kiknek jó és miért.
És hogy ez az egész vajon eleve eltervezett lehetett-e vagy sem.
A legnagyobb hitelminősítő intézet (Fitch Ratings) szerint minden korábbi rekordot megdönthet az államcsődök száma 2020-ban és 2021-ben, ez pedig sokat elárul arról, hogy mekkora pénzügyi összeomlás várható.
Olybá tűnik eközben, hogy vannak oylan szereplői – tipikusan a gazdag öltönyös bankárhiénák – akik még ezen az összeomláson is csak nyerni fognak.
Egyes végvezetők, vállalatok fejei már tavaly, 2019 őszén és decemberében lemondtak posztjaikról és eladták a részvényeiket. Véletlenül? Vagy mindenki Nostradamus módjára látott előre valamit?
Vajon melyik a valószínűbb…? A kérdés költői…
A nagy hullámot eddig még megúszta a világgazdaság, de újabb államcsőd van a láthatáron, és ha nem javul a helyzet, sorra kerülhet több veszélyeztetett ország is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint idén már a „fél világ” kért mentőövet, és ez még azelőtt volt, hogy elkezdődtek volna zúdulni a kétségbeejtő számok a járvány második hullámában.
Gyakorlatilag a vilgá telejs eladósítása zajlik.
Csak Európában rengeteg ország szorulhat majd rá, köztünk hazánk is bekerülhet újra az IMF szorító “hitelmarkaiba”.
A világ más részein is nagyon nagy a baj.
Argentína tartozása nagyjából 325 milliárd dollár, össztermékének 90 százaléka.
Libanon idén márciusban jelentett csődöt, miután nem volt képes időre teljesíteni egy 1,2 milliárd dolláros lejáratot. Itt sem lehetett különösebb meglepetésről beszélni, az ország adóssága 90 milliárd dollárra rúg, miközben már az év elején háborúkkal és belső konfliktusokkal tűzdelt történelmének legnagyobb gazdasági válságával kellett küzdenie.
Laosz is nagy bajban van. Az ázsiai ország ugyan formálisan még nem jelentett csődöt, de mivel devizatartalékai immár nem érik el az egymilliárd dollárt, vagyis éves törlesztési kötelezettségei összegét, alighanem hamarosan itt is be kell a kormánynak jelentenie, hogy nem tudnak fizetni.
További veszélyben vannak bedőlés sezmpontjából az afrikai országok: Gabon, Mozambik, a Kongói Köztársaság és Zambia, valamint a Dél-Amerikában lévő Suriname. Ennél csak hajszállal jobbak a kilátásai Iraknak, Srí Lankának és El Salvadornak.
Áprilisban Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke azt, mondta, hogy a “fél világ”, azaz több mint 100 ország folyamodott a pénzintézethez valamilyen segítségért.
Az IMF végső hitelezőnek számít, vagyis akkor tud hozzá fordulni egy ország, ha nagy bajban vagy egyenesen kilátástalan helyzetben van.
Egyesek szerint ez az egész egy szűk, bankárkasztnak nevezett réteg pénzügyi hadművelete a világ ellen, hogy bevezessék az adósság alapú pénzrendszert valamennyi szegletén a Földnek.
