Megoldhatták az avar ősök egyik legnagyobb rejtélyét
Az Attila hunjainál kevésbé ismert avarok voltak sikeresebb utódaik. Közel 250 évig uralták Közép- és Kelet-Európa nagy részét. Most fény derülhetett a velük kapcsolatos legnagyobb rejtélyre.
Az avarok helye a történelemben sokáig rejtély volt.
Ezek a vad nomád harcosok mintegy 1500 évvel ezelőtt jelentek meg keletről lovagolva, és drámai változásokat okoztak Európában.
A történészek régóta próbálják megérteni, kik voltak az avarok, és úgy tűnik, végre megfejtették a rejtélyt.
Az Attila hunjainál kevésbé ismert avarok voltak sikeresebb utódaik. Közel 250 évig uralták Közép- és Kelet-Európa nagy részét.
Tudjuk, hogy Közép-Ázsiából érkeztek az i.sz. hatodik században, de az ókori szerzők, valamint a modern történészek régóta vitatkoznak származásukról.
Most egy genetikusokból, régészekből és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport megszerezte és tanulmányozta a korabeli Magyarország legfontosabb avar elit lelőhelyeinek első ősi genomjait.
Ez a tanulmány az avar elit genetikai eredetét Kelet-Közép-Ázsia egy távoli régiójára vezeti vissza, amely közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltat az ókori emberiség történetének egyik legnagyobb és leggyorsabb hosszú távú vándorlására.
Az 560-as években az avarok egy több mint 200 éves birodalmat hoztak létre, amelynek központja a Kárpát-medencében volt.
A sok tudományos vita ellenére eredeti hazájuk és származásuk tisztázatlan maradt.
Történelmi forrásokból elsősorban ellenségeikről, a bizánciakról ismertek, akik a félelmetes avar harcosok eredetén tűnődtek Európában.
Vajon a mongol sztyeppén lévő Zsuanzsuan Birodalomból származtak (amelyet éppen a törökök pusztítottak el), vagy hinni kell a törököknek, akik erősen vitatták ezt az örökséget?
A történészek azon töprengtek, hogy ez egy jól szervezett vándorló csoport volt-e, vagy szökevények vegyes közössége.
A régészeti kutatások számos párhuzamra mutattak rá a Kárpát-medence és az eurázsiai nomád leletek (fegyverek, edények, ló hámok), például a hatalom szimbólumaként használt, félhold alakú arany lunula (gallér) között. Azt is tudjuk, hogy az avarok vezették be a kengyelt Európában. Mégsem tudtuk eddig nyomon követni eredetüket a széles eurázsiai sztyeppéken.
Ebben a tanulmányban a tudósok 66 Kárpát-medencei egyedet elemeztek.
A tanulmány magában foglalta a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, arany tárgyakkal teli avar sírt, valamint az avar kor előtt és alatt a régió más egyedeit.
“Egy több mint 1400 éve rejtélynek számító kérdéssel foglalkozunk: kik voltak az avar elitek, egy olyan birodalom titokzatos alapítói, amely majdnem szétzúzta Konstantinápolyt, és több mint 200 éven át uralkodott a mai Magyarország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Horvátország és Szerbia földjein?” -magyarázza Johannes Krause, a tanulmány vezető szerzője.
Az avarok nem hagytak írásos feljegyzéseket történelmükről, ám ezek az első genomszintű adatok szilárd nyomokat adnak eredetükről.
“Az archeogenetikai eredmények történelmi kontextualizálása lehetővé tette számunkra, hogy leszűkítsük a javasolt avar vándorlás időpontját. Néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év után a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez az emberiség történetének leggyorsabb hosszú távú vándorlása, amelyet eddig rekonstruálni tudtunk,”
– magyarázza Choongwon Jeong, a tanulmány társszerzője.
Guido Gnecchi-Ruscone, a tanulmány vezető szerzője hozzáteszi, hogy “az Északkelet-Ázsiával való egyértelmű rokonságuk és a Zsuanzsuan Birodalom bukása miatti valószínű származásuk mellett azt is látjuk, hogy a 7. századi avar kori elitben 20-30 a további nem helyi ősök százaléka, amelyek valószínűleg az Észak-Kaukázushoz és a nyugat-ázsiai sztyeppéhez kötődnek, ami további vándorlásra utalhat a sztyeppéről a 6. századi megérkezésük után.”
A kelet-ázsiai ősöket a mai Közép-Magyarországon a Duna-Tisza közi magtelepülési területen több lelőhelyről származó egyedekben találták meg. Az elsődleges települési régión kívül azonban nagy eltérést tapasztalunk az egyedek közötti keveredés mértékében, különösen a dél-magyarországi Kölked lelőhelyen.
Ez arra utal, hogy egy bevándorló avar elit egy heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot.
Ezek az izgalmas eredmények azt mutatják, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológusok példátlan együttműködésében az i.sz. első évezred “vándorlási időszakának” kutatásában.
Forrás: ÚjVilágtudat