Megvan a rák ellenszere: svéd kutatók módszere söpri ki a daganatot a szervezetből
A kísérleti alanyok mindegyike meggyógyult.
Svéd kutatók új módszerével lehetővé válik, hogy azok a daganatos sejtek is reagáljanak a rákgyógyszerekre, amelyek eddig megtagadták ezt.
Egyelőre még csak egérkísérletekkel, de sikeresen bizonyították svéd kutatók, hogy a sejtekben lévő mitokondriumok (az energia-ellátásban és -raktározásban szerepet játszó sejtszervecskék) számának növelése segíthet bizonyos daganattípusok legyőzésében.
Mindez a 2019-es élettani Nobel-díjhoz kapcsolódik, amt a VHL (von Hippel-Lindau) génnel kapcsolatos kutatásokért ítéltek oda.
A vizsgálatok középpontjában a sejtek oxigénérzékelő és –alkalmazkodó tulajdonsága állt.
A VHL – magyarázza az Interesting Engneering – a sejten belüli oxigénérzékelő rendszer része.
Normális körülmények között a VHL gén által termelt fehérje egy másik, HIF nevű fehérjére hat, azonban ha a VHL gén mutációt szenved, akkor a fehérje nem tud hatni a HIF-re, és ez olyan állapotot eredményez, amelyben a sejtek úgy viselkednek, mintha nem állna rendelkezésre oxigén, bár lehet, hogy az bőséges.
Ezt VHL-szindrómának nevezik. A VHL-szindróma megnöveli mind a rosszindulatú, mind a jóindulatú daganatok kockázatát.
A svéd Karolinska Intézet kutatói a VHL szindróma miatt kialakult rákos sejtek fehérjetartalmát vizsgálták, illetve górcső alá tettek olyan mutáns egyedeket, akiknél más helyen volt a VHL gén, ami ugyancsak oxigénhiányhoz vezetett, viszont nem okozott daganatot.
A kutatások során különbséget találtak a sejtekben lévő mitokondriumok számában:
Ez a VHL-szindrómásoknál lecsökkent, viszont a mutáns egyedeknél változatlan volt.
Miután kiderült, hogy ez utóbbi csoport jól reagált a rákellenes gyógyszerekre, a VHL-szindrómásoknál megnövelték a sejtekben lévő mitokondriumok számát.
Az egérkísérletek biztató eredménnyel zárultak: a mitokondrium-növelés után azok a sejtek is jól reagáltak a gyógyszerekre, amelyek korábban rezisztensek voltak ezekre.
