Mesterséges Naprendszer: az emberiség egy kalitkában él, amit más civilizációk figyelnek?
A Kalitka-elmélet magyarázhat mindent, amit korábban nem tudtak?
Az emberiség egy “száműzetésben” van a saját csillagrendszerében és a Föld valójában egy börtönbolygó?
Az emberiség egy kozmikus rezervátum része lehet egy új elmélet szerint.
A csillagászok régóta gondolkodnak azok, hogy miért nem vagyunk képesek sehogy sem kijutni a Naprendszerből.
A Voyager szondák ugyan látszólag már képesek voltak elhagyni a Naprendszerünk peremét, de az általuk küldött jelek gyakran értelmezhetetlenek és bizonytalanok.
Azaz nem tudni, mi van “odakint”.
Az elmélet azt veti fel, hogy az emberiség szándékosan van egy lezárt világba belehelyezve.
Egy félreeső rendszerben alakultunk ki, vagy “ide tettek” minket más, magasabban fejlett civilizációk.
A Föld és a Napunk viszonylag jól védett, ahol évmilliók alatt zavartalanul fejlődhettünk és ahonnan nem leszünk a jövőben képesek kiszabadulni sem, nehogy kárt tegyünk más csillagrendszerekben.
Az elmélet meglehetősen hipotetikus, de egyesek lehetségesnek tartják ezt.
Vagyis az emberiség egy kalitkában él, melyet kívülről figyelhetnek más civilizációk is, időnként pedig ha szükséges, “beavatkoznak” ebbe a szimulációba.
Lásd tömeges kihalások egy jelentős része egyes vizsgálatok szerint az űrből érkezhetett, eredetük pedig ma még nem teljesen ismert, de követnek egyfajta ciklikusságot.
Úgy gondolják, még védelemre szorulunk, amíg el nem érjük a megfelelő technológiai szintet, és lehetővé nem válik számunkra is a csillagközi távolságok leküzdése.
Éppen ebből adódhat a Fermi-paradoxon látszólagos feloldhatatlansága is. Ezért nem találtunk még idegen szondákat, űrhajókat, sem idegenek által küldött jeleket, noha állítólag időnként beszivárog egy-egy megoldhatatlan, mesterséges jel.
A szakértők nem tartják kizártnak, hogy elméletben azért nem találtunk még rá tényleg egyetlen idegen fajra sem, mert azok nem akarják, és teljesen el vagyunk különítve, mintha az egész Naprendszer egy rezervátum lenne.
Hogy mekkora körzetben vagyunk magunkra hagyva, zavartalanul fejlődni, azt nem tudni, de egyes becslések szerint több fényévnyi távolságban minden steril körülöttünk, és mi vagyunk az egyetlen élő ebben a zónában.
Könnyen lehet, hogy évmilliárdokkal ezelőtt, a Föld keletkezése után mesterségesen helyezhették el itt az élet magvait, majd a zónát hivatalosan is védetté nyilvánították.
Talán létezik is erről egy olyan intergalaktikus törvény, mely véd minket, ugyanis a világűrben rengeteg ellenséges, a gyengébbiket leigázó faj élhet, ezektől kell megvédeniük minket más fajoknak a rezervátumon kívül.
Arra is van magyarázata a hipotézisnek, hogy miért vagyunk képesek ellátni messzi galaxisokba.
Vagy egy toz illúziót “vetítenek” elénk, azaz egy egyszerűsített értelemben véve vásznat bámulunk, vagy pedig egyszerűen arról van szó, hogy “mindent a szemnek”, azaz bár messzire ellátunk ebből a kalitkából, nem leszünk soha képesek felvenni más civilizációkkal a kapcsolatot
Csak ha a “kalitka” készítői úgy gondolják, hogy az emberiséget szabaddá teszik.
