NASA bejelentés: élet lehet a szomszédos bolygó holdjain, hatalmas felfedezések jönnek
Európa azután döntött a küldetés mellett, hogy a NASA Galileo és Cassini szondái felfedezték:
A Jupiter és a Szaturnusz körüli holdak némelyikét jég borítja, a felszín alatt pedig óceánok rejtőzhetnek, amelyekben jelen lehet az élet.
Csütörtökön indította volna útnak az Európai Űrügynökség azt az űrszondát, ami a Jupiter jeges holdjain fog az élet nyomai után kutatni.
Bár a startot az ESA az utolsó pillanatban a nem megfelelő időjárási körülmények miatt elhalasztotta, ez a küldetés lehet majd Európa eddigi legambiciózusabb küldetése.
Az ArsTechnica összefoglalója szerint a 6 tonnás Juice (Jupiter Ice Moons Explorer) az ESA által indított eddigi legnagyobb mélyűrmisszió, és globálisan is az egyik legnagyobb, ami a Naprendszer valamelyik külső bolygóját célozza meg.
Az űrszondát a tervek szerint egy Ariane 5 rakétával indítják majd útnak, de azt egyelőre még nem közölte az ESA, hogy az elhalasztott startra mikor kerülhet sor.
Korábban volt már néhány vakmerő küldetése az Európai Űrügynökségnek. Ilyen volt például az, hogy a Rosetta űrszonda landolt a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös felszínén, de a Huygens leszállóegységet is az ESA készítette, ami a Szaturnusz Titán holdján landolt.
A mostani küldetés tervét még 2012-ben választotta ki a szervezet. A projektre 1,5 milliárd eurót költött – ez mostani árfolyamon nagyjából 562 milliárd forint –, és a cél az volt, hogy tíz év alatt eljusson az indításig.
Ez végül csak egy évet csúszott, ami különösen nagy szó annak fényében, hogy közben volt egy koronavírus-járvány is. A Juice-t az Airbus Defense & Space építette meg.
Európa azután döntött a küldetés mellett, hogy a NASA Galileo és Cassini szondái felfedezték: a Jupiter és a Szaturnusz körüli holdak némelyikét jég borítja, a felszín alatt pedig óceánok rejtőzhetnek, amelyekben jelen lehet az élet.
Az űrszonda háromszor kerüli majd meg a Földet, és egyszer elrepül a Vénusz mellett is, hogy kellő energiát gyűjtsön a Jupiter eléréséig.
Ez 2031-ben történhet majd meg.
Ekkor állhat pályára a bolygó körül, majd 2034-ig háromtucat alkalommal repülne el közel a Ganymedes, az Europa és a Callisto holdak mellett.
A tervek szerint 200 km-re repülne el a felszíntől, így az eddigi legjobb rálátást kapnánk ezekre az égitestekre.
Az űrszonda minden olyan műszert magával visz majd, amivel tanulmányozni tudja ezeket a világokat.
Ha sikerrel jár, azzal azt is megérthetjük, hogy miként alakultak ki ezek a holdak.
A szerkezet végül 2034-ben a Ganymedes körüli pályára áll majd be, hogy közelebbről tanulmányozza azt. A tervek szerint egy éven át marad majd a hold közelében.
