Misztikum

Nimród-erőd: Szíria elveszett ősmagyar bizonyítéka

Igazi építészeti rejtély, a magyar ősiség “beszántott” bizonyítéka?

Ősmagyar nyomok Szíriában

Kevesen hinnék, de az ősmagyar nyomok az egész világot megtalálhatók, többek között legnagyobb számban talán Szíriában.

Ez ugyanis közel van azokhoz a területekhez, ahol eleve nagy számban kerültek elő Nimród vezérünkhöz kapcsolódó nyomok, több ezer éves emlékek és bizonyítékok.

Hirdetés

Valójában említést sem tesznek a magyarok világfelügyelő szerepéről, vagy magáról Atilláról, aki maga is egy intelligens és felelősségteljes vezetője volt a népeinknek.

Létezik egy középkorból származó, azaz akkor épült muszlim kastély, ami a Golán fennsíkra néz, és valahol a Hermon-hegy déli lejtőin nyugszik.

A Nirmód erődnek, vagy Nimród kastélynak elnevezett komplexum a mai napig az egyik legösszetettebb ilyen megalit.

Erőd, melynek építését homály fedi

Az erőd egyes részei ugyanis úgy épültek meg, mintha azt csúcstechnológiával készítették volna el.

Akárcsak az egyiptomi piramisok.

Mértani, geológiai értelemben vett tűpontosság, precíz faragás jellemzi az erődöt, jól átgondolt tervezés.

Az egész erőd komplexum 420 m hosszú és 150 m szélességű, nagyméretű, gondosan négyzet alakúra faragott kövekből épül fel. A falak mentén számos téglalap és félkör alakú torony található, hegyes, kereszt ívekkel fedve.

Nimród a bizonyíték

Az erődöt 1229 körül építette Al-Aziz ‘Uthman, Szaladin egyiptomi szultán fiatalabb fia, hogy megelőzze a hatodik keresztes hadsereg Damaszkusz elleni támadását. Eredetileg arabul Qal’at al-Subeiba-nak, a “Nagy Szikla Várának” nevezték.

A 13. század végén Akko kikötőváros muszlim meghódítását és a Szentföld keresztes uralmát követően az erőd elvesztette stratégiai értékét, és el lett hanyagolva.

Hirdetés

A várat aztán a 16. századra elhagyták, és nem is volt látogatva, csak pásztorok, helyi gazdák által.

A várat mivel Nimródról nevezték el, és Nimród egy közös alak a sumerok és az ősmagyarok körében is, ez egyértelmű kapcsolódás a két civilizáció között…

Szíriai magyar erődök nyomában

Még a Szíriai polgárháború kitörése előtt magyar újságírók foglalkoztak azzal, hogy Szíria szeretné visszaadni a magyaroknak azt a hat várat, amit II. András az V. Keresztes hadjárat idején épített.

De ennél jóval korábbi amgyar erődök is léteztek, beleértve a Nirmkód erődöt is.

Természetesen ezekről sem szívesne beszél a nyugati média, és a történelemtudomány is próbálja minél mélyebbre temetni.

A mohamedánokat meglepte a hasonló felfogásban harcoló magyarok jelenléte. Az uralkodó állítólag több okból is elkerülte a döntő ütközetet.

A hadjárat során többször előfordult, hogy az összkeresztény hadak legnagyobb megrökönyödésére a magyar vezérek a csata megállítására adtak utasítást, mivel a velük szemben álló muzulmán csapatok /török-türk-kurd/ harcosaiban testvérnépeiket láttak.

II. András, Magyarország királya 1217-ben felvette a Jeruzsálem királya címet.

A történelemben II. András tehát felvette a Jeruzsálem királya címet.

Nem vitatkoztak, és nem követelték később sem, hogy a magyar király mondjon le e cím viseléséről.

És nem csak hogy András a Szentföld királya lett, de címét örökölték utódai is, akik a magyar Szent Koronával együtt megkapták Jeruzsálem királyának címét is.

Ezeket a törétnelemkönybek lapjain sohasme fogjuk olvasni.

A történelmet ugyanis a nyugati győztesek írták (át, újra) a világháborúkat követően… Legalábbis sokan élnek a gyanúperrel, hogy rengeteg mindent hallgattak el a nagy és dicső magyar múlttal kapcsolatban.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.