Orbán bemutatta a május eleji “kilábalási tervet”, mely megmentheti Magyarországot

Elárulta, milyen forgatókönyvet alkottak.

“Reménykedj a legjobban, de készülj fel a legrosszabbra.”

Ha sikerül nekik, Magyarország jöhet ki legjobban a víruskrízisből Európában, és ezt már az IMF is pedzegeti.

A kormányfő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban úgy számol: május 3-án eléri az ország “a teljes önvédelmi képességet”, és onnantól megengedheti magának, hogy lépésről lépésre megpróbáljon visszatérni a megszokott, normális élet kerékvágásába.

“De erről majd május 3-án, 4-én tudok legkorábban beszélni, hamarabb nem, de remélem, hogy akkor már – több ország tapasztalatával felvértezve – egy higgadt, nyugodt, komolyan vehető tervet tudok bemutatni az országnak”

– mondta.

Orbán Viktor hozzátette: az is kérdés, hogy a most “tüdőlövést” kapott magyar gazdaság sebei mikor gyógyulnak be.

A válaszra különböző iskolák léteznek, ő a mérsékelt irányzathoz tartozik: a bekövetkező visszaesést kisebbnek látja, mint a legtöbben, a visszatérést azonban lassabbnak, mint a legoptimistábbak

– közölte.

Úgy gondolja, hogy jövő ilyenkor egy olyan gazdaságról lehet majd beszélni, amely azt a teljesítményt képes nyújtani, mint amit két hónappal ezelőtt.

A miniszterelnök rámutatott: most sincs garancia arra, hogy a járványt sikerül ellenőrzés alatt tartani, ezért az a kérdés, mire készítsék fel az országot.

Azt mondta, egy keresztény forgatókönyvet alkotott meg, azaz “reménykedj a legjobban, és készülj a legrosszabbra”.

A legjobban reménykedik, vagyis hogy “a legkisebb veszteséggel jutunk túl ezen a szakaszon”, de a legrosszabbra készül, ami nem más, mint az a helyzet, amikor nem sikerül a járvány terjedését kontroll alatt tartani, és elszabadul

– fejtette ki.

Fel kell mérni – mondta Orbán Viktor -, hogy ha ez bekövetkezik, akkor nagyságrendileg mennyi beteg lesz, közülük hánynak kell majd kórházi ágyat, intenzív ellátást, lélegeztetőgépet biztosítani.

“Kell készíteni egy haditervet, hogy mindezt hogyan érjük el. Most ebben a munkában élem a mindennapjaimat” – jelezte.

“Százával találkozom mindenfajta olyan emberekkel, akik kívül vannak a politika klasszikus világán”, papokkal, orvosokkal, ápolókkal, betegekkel – mondta.

A miniszterelnök úgy értékelt: a magyarok baj idején nyitottabbak, megértőbbek, segítőkészebbek, míg amikor “szalad a szekér”, akkor a magabiztosságnak “már a keménységbe hajló változatát” látja a magyar életben.

Megjegyezte, itt kell keresgélni a most átéltek értelmét: “éljetek a lehetőségekkel, gazdagodjatok, legyen állásotok, több is akár, meg új autótok (…), ez mind fontos, de ne feledkezzetek el arról, hogy ez önmagában nem hoz emelkedett és szép életet, ahhoz erőfeszítést kell tennetek személyesen (…), és bizonyos dolgokról nem feledkezhettek el”.

Nem lehet elfeledkezni például egymásról: “azokról az emberekről, akikkel most össze vagytok zárva otthon, és csak akkor lesz szép életetek, hogy ha azokkal az emberekkel is szépen tudtok együtt élni, és ezen a pénz nem fog segíteni”

– fejtette ki a miniszterelnök.