Orbán: „Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért”

Szerinte a német bennszülött társadalom kezdi elhagyni a keresztény értékeket, sőt, amikor együtt fog élni a muszlim menekültek millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre.

“Levegőben” van az a lehetőség, hogy akár Marine Le Pennel is szövetkeznének Brüsszel megváltoztatása érdekében.

Időszerű és nagyobb időtávlatokat átölelő témákról – az elmúlt évtizedek történéseiről, az Európai Unió és Közép-Európa jövőjéről, a migrációról, és a vakcinapolitikáról – is nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök a Postoj.sk című szlovák hírportálnak adott interjúban, amely szerdán este jelent meg. (A magyar változata itt olvasható.)

Az „illiberális országépítésről” feltett kérdésre válaszolva azt mondta, ma nem létezik liberális demokrácia, csak „liberális nem-demokrácia”, mivel van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia.

Szerinte a liberálisok véleményhegemóniára törekednek, és erre szolgál a politikai korrektség, aminek segítségével megbélyegzik a konzervatívokat és kereszténydemokratákat, és igyekeznek ellehetetleníteni őket.

„Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért. Miközben én a szabadság oldalán állok, ők a véleményhegemóniáén” – magyarázta.

Beszélt Orbán a Fidesz az Európai Néppártból (EPP) történt távozásáról, illetve ezzel összefüggésben arról, hogy mit akarnak elérni a jövőben az európai politikában.

„Meg akarjuk változtatni Brüsszelt” – szögezte le.

Úgy látja, Brüsszel a mai formájában nem alkalmas arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az emberek problémáira, amit a migráció kérdésének kezelése is bizonyított, de nem volt meggyőző Brüsszel válasza a 2008-as pénzügyi válságra sem.

„Mi az EPP-vel szerettük volna megváltoztatni Brüsszelt, de ők erre nem vállalkoztak. Most létre kell hoznunk egy új politikai közösséget, amely hatást tud gyakorolni Brüsszelre” – fűzte hozzá a miniszterelnök.

Az MTI szemléjéből kimaradt a kérdés, amelyben azt vetették fel az interjút készítő szlovák újságírók, hogy az összeurópai befolyáshoz az olasz Ligán kívül további szövetségesekre van szüksége Orbánnak. A miniszterelnök erre úgy felelt, hogy az együttműködésbe nemcsak a Fidesz hozza be a saját szövetségeseit, hanem a lengyel PiS és Salvini is. Amikor rákérdeztek, hogy számol-e olyan politikusokkal mint a francia szélsőjobboldali Marine Le Pen, akivel szemben korábban elutasító volt, úgy válaszolt:

Ez a lehetőség a levegőben van.”

A migráció témájában a magyar és a német álláspont között fennálló különbségekről beszélve azt mondta Orbán: a németek hisznek abban, hogy amennyiben az a bennszülött német társadalom, amely kezdi elhagyni a keresztény értékeket, amikor együtt fog élni a muszlim migránsok millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre.

Ő nem hisz ebben, mivel így párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek egymás mellett fognak élni, és ebből nagy problémák jöhetnek létre. „Én ezt nem kívánom a saját hazámnak”

– jelentette ki.

Az Európai Unió (EU) intézményeivel összefüggésben feltett kérdésre azt mondta: vannak elemek az unióban, amelyeket erősíteni kellene, ám ennek ellenkezője igaz az Európai Parlamenttel kapcsolatban, amely kimondottan káros szerepet játszik, mert az európai politikát pártalapra helyezi, és az európai baloldal az államok szuverenitásával szembeni támadásokra használja.

A téma kapcsán jelezte: „a kérdés tehát nem az, hogy EU igen vagy nem, hanem az, hogy milyen EU?”

Amikor az unió lehetséges jövőjéről kérdezték, azt mondta: azt biztosan tudni lehet, hogy 2030-ra „nem jön létre semmilyen európai nép”, s továbbra is fognak itt magyarok, szlovákok, németek, franciák élni, nemzetek és államok is lesznek és együttműködés is lesz, annak formáját pedig majd kitalálják, viszont kérdéses, hogy képesek lesznek-e „a posztkeresztény és posztnemzeti társadalmak” egy stabil Nyugat-Európát kiépíteni.

Ezzel összefüggésben kiemelte: sokkal inkább meg van győződve Közép-Európa jövőjéről.

„Hiszem, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Egy nagy közép-európai reneszánszot fogunk megélni a gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában.”