Orvosok állítják: a lélek egyesül a kozmosszal a halál pillanatában – mérhető az energia!

Egyre több tudós, idegtudós szerint elkezdtek összegyűlni a perdöntő bizonyítékok arra, hogy a halál csupán egy átalakulási folyamat.

Valójában mind energialének vagyunk, elmúláskor “burkot” és létsíkot váltunk?

A legtöbb tudós valószínűleg azt mondaná, hogy a túlvilág fogalma vagy teljesen értelmetlen, vagy szimplán csak nem bizonyítható.Az utóbbi években azonban egyre több szakértő azt állítja, hogy bizonyítéka van, mely igazolja a síron túli létet.

Ezeknek a bizonyítékoknak egy része a kvantumfizikára épül.

A kvantumfizikában ugyanis bizonyos értelemben nincs halál, és teljesen más törvények vannak érvényben, mint az “egyszerű” fizikai valóságban.

Mindezt úgy, hogy ellentmondásos módon a kvantumfizika működteti a valóságunkat.

Minden energiából áll, egyes elméletek szerint rezgő részecskékből vagy húrokból, és ezek nem tudnak “megsemmisülni”, ahogyan semmi sem az univerzumban.

Ebben az esetben az univerzumot leíró modellek mind hibásak lennének, a “rendszerben” nem lenne egyensúly.

Vagyis minden ami “elhal”, egy másik formává alakul át, ahogyan a víz megszűnik mert elpárolog, vagy megfagy.

Robert Lanza azt állítja, hogy a biocentrizmus elmélete szerint az általunk ismert halál pusztán egy illúzió.

Úgy véli, tudatunk hozza létre a világegyetemet és nem fordítva, és ha elfogadjuk, hogy a tér és az idő “elménk eszközei”, akkor a “valóságos értelemben vett” halál sem létezhet.

Hiszen ez egy illúzió, és a halál során csak “átalakulás” zajlik..

Összegezve, a tér és idő “csak az elménk eszközei.”

Ha ezt az elméletet – amely szerint a tér és az idő, csupán elménk teremtményei – elfogadjuk, ez azt jelenti, hogy a halál és a halhatatlanság eszméje egy térbeli vagy lineáris határok nélküli világban létezik.

Elméleti fizikusok úgy vélik, hogy végtelen számú világegyetem létezik, az emberek különféle változataival együtt, és párhuzamosan zajlanak bennük történések.

Lanza ehelyett azt állítja, hogy amikor meghalunk, az életünk “egy virághoz hasonlít, amely a halál után visszatér, hogy virágba boruljon a számtalan univerzumok valamelyikében.”

Sok más tudós szerint az elmélet helyes lehet, ráadásul a híres máig nem teljesen értett kettős rés kísérlet is alátámasztja.

A kísérletben, amikor a tudósok megfigyelnek egy részecskét, amint áthalad egy akadályt képező tárgy két résén, a részecske úgy viselkedik, mint egy golyó, és vagy az egyik vagy a másik résen megy keresztül.

S mégis, ha nem figyelik meg, a részecske úgy viselkedik, mint egy hullám, vagyis átmegy a két résen egyszerre.

Ez azt mutatja, hogy az anyag és az energia egyaránt rendelkezik a hullámok és a részecskék jellemzőivel, és részecske viselkedése a megfigyelő észlelése és tudata alapján változik.