CímlapsztorikÉrdekes világ

Rákot okozhat az mRNS vakcina? Egy neves szaklap ezt állítja!

Utána jártunk, mennyire lehet komolyan venni egy nemrég megjelent, korrekt szaklapban elhangzott megállapításokat, mely az elmúlt hónapok, évek egyik legkomolyabb vitáját robbantotta most ki.

Korrekt szaklapban jelent meg egy lektorált kutatás arról, hogy az mRNS-vakcina különböző betegségeket, köztük rákot is okozhat, és nagyon veszélyes.

A cikk ráadásul átment a lektorálási, revíziós folyamaton is, ami miatt számos weboldal és hírportál azonnal ténylként kezdte közölni azt, ami benne áll.

Hirdetés

Márpedig a tanulmány megdöbbentően súlyos állításokkal operál.

De miről is van szó, és mit is állít a tanulmány, és valójában MENNYI ALAPJA is van az egésznek?

Lássuk!

A tanulmány azt állítja, hogy az mRNS oltások megzavarják a veleszületett immunitás bizonyos mechanizmusait.

A Food and Chemical Toxicology tudományos folyóiratban megjelent anyag szerint az mRNS-oltások potenciálisan növelhetik a fertőző betegségek, a neurodegeneratív károsodások és a rák kockázatát.

A kifejezetten hosszú cikk számos feltételezett biológiai útvonalat mutat be, amelyeken keresztül az mRNS károsíthatja a szervezetet, de ezeknek az oltóanyagokkal való kapcsolata a bemutatott érvek alapján teljesen spekulatív. Egyes esetekben más vakcinákhoz, régi mRNS-technológiához vagy a Covid-19 fertőzéshez kapcsolódnak, és nem a most engedélyezett mRNS-oltóanyagokhoz.

Tehát elmondható az, hogy összemosnak benne dolgokat.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint alapvető probléma a tanulmánnyal, hogy még szakirodalmi áttekintésnek is gyenge, mert hiába állít valamit, azt még az idézett szakirodalommal sem tudja alátámasztani.

„Ha van egy hipotézisünk, akkor kell lennie valamilyen kiinduló bizonyítéknak vagy indikációnak is, ami alapján elindulnak a kutatók. Ez az első nagy baj ezzel a tanulmánnyal”

Hirdetés

– mondta Kemenesi Gábor.

A szerzők, a természetgyógyász Peter A. McCullough és az MIT számítástechnikai és mesterséges intelligencia karának kutatója, Stephanie Seneff állítanak, de nem bizonyítanak, inkább áthárítják a bizonyítás terhét, ez pedig árulkodó lehet.

A cikk feltételezi, hogy az mRNS-vakcinák nagyon károsak, majd felhívja a közegészségügyi intézmények figyelmét: bizonyítsák be, hogy ez nem így van.

Bár elismerik, hogy a neurológiai betegségek jellemzően hosszú hónapok, évek alatt alakulnak ki, a VAERS-ben lejelentett neurodegeneratív tüneteket is egy az egyben, kritika nélkül a Covid-vakcináknak tulajdonítják. Ugyanez a helyzet a rákkal is:

hiába szerepel a rendszerben daganat kialakulása két nappal a vakcináció után, azt már összefüggésbe hozzák az oltásokkal.

Maga a bejelentőrendszer jól működik, más gyógyszerkészítmények esetén is ez alapján követik a ritka mellékhatások megjelenését – ezzel, és ehhez hasonló adatbázisok segítségével sikerült először a vérrögképződést és a szívizomgyulladást is összekötni a Covid-vakcinákkal.

„A passzív monitorozó rendszerek működnek, így vettük észre a trombózist a vektorvakcináknál, a szívizomgyulladást az mRNS-oltásoknál.

De hogyan jelenhet meg egy jó szaklapban egy olyan tanulmány, ami még a saját állításait sem képes bizonyítani, és mit tegyen egy laikus, aki próbál eligazodni a tanulmányok útvesztőjében?

Tudni kell, hogy a publikációs folyamat során sokat számít az is, hogy az adott szaklapnak kik a szerkesztői, mik a prioritásai, illetve mennyire tartja be szigorúan a szakmai követelményeket.

„Ennek a lapnak valószínűleg megengedőbb a szerkesztője, a revíziós folyamata, és átengedte egyszerű hipotézisként a cikket. E

z azért súlyos probléma, mert a téma miatt nagy viharokat kavarhat.

Ugyanakkor tudományos vitára is alkalmatlan, hiszen a hipotézisek nincsenek kellően felépítve, igazi tudományos indikáció nincs az állítások mögött”

– mondta Kemenesi Gábor.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.