Rendkívüli: eső hullik az égből egy nemrég felfedezett bolygón – akár élet is lehet rajta?
Az Európai Déli Obszervatórium hihetetlen dolgot észlelt. Megvan E.T.?
A Wasp-76b nevű planétán elképesztően meleg van.
Ezt az égitestet fedezték fel és kezdték el tanulmányozni nem is olyan rég.
A különleges planéta légköre is eleve rengeteg furcsaságot mutatott, amit azonban a felszín közelében sikerült mérni, észlelni, az minden képzeletet felülmúlt.
A tudósok és csillagászok ugyanis folyadék, konkrétan eső egyértelmű bizonyítékait tudták kimutatni.
Ráadásul nem is akármilyen esőről van szó…
“Vaseső” hullik az égből egy távoli bolygón, a Földtől 390 fényévnyi távolságra.
A Wasp-76b jelű bolygó a Halak csillagképben kering csillaga körül. Egyik oldala folyamatosan a központi csillag felé fordul, és több mint 2400 Celsius-fokos, az “éjszakai” oldalán viszont ezer Celsius-fokkal hűvösebb.
Minderről a Genfi Egyetem tudósa, David Ehrenreich által vezetett nemzetközi kutatócsoport számolt be a Nature című tudományos folyóiratban.
A bolygó érdekessége, hogy a szélsőségesen nagy hőség miatt még fémek is elpárolognak a felszínéről.
Az így elpárolgott vas is a légkörbe kerül, ahol felkapják azt az erős szelek, amelyeket a nappali és éjszakai oldal közötti nagy hőmérséklet-különbségek okoznak.
A szelek elviszik a vasgőzt a mintegy 1500 Celsius-fokos éjszakai oldalra, ahol kondenzálódik és esőként lehullik.
Ilyen jelenséget figyeltek meg korábban a Vénusznál is, azzal a különbséggel, hogy ott a megfagyott nehézfémvegyületek potyogtak le az égből.
A Wasp-76b-vel kapcsolatos felfedezést a kutatók az Európai Déli Obszervatóriumnak (ESO) a chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyon Nagy Teleszkópjára (Very Large Telescope – VLT) szerelt új műszer, az Espresso (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) segítségével tették.
Az adatok szerint a szürkületi zónában, amely az “estének” feleltethető meg, van vasgőz, a “reggeli” szürkületben viszont nincs. Eszerint az éjszakai oldalon hullik a “vaseső”
– vélik a Genfi Egyetem tudósai.
Forrás: HVG.hu
