Sertéspestis: kolozsvári kutatók aggasztó dologra bukkantak
Ez az egész egy időzített bomba?! A következő világjárvány a sertéstelepekről szabadulhat rá a világra
Fontos dolog derült ki a napokban a sertéspestisről, ami ráadásul bizonyos tekintetben meglehetősen aggasztó.
Vészjósló adatok
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist – írja az MTI.
Mediafax hírügynökség jelentése szerint az egyetem kutatói a két másik romániai állategészségügyi intézet szakembereivel közösen 2020 márciusa és 2021 januárja között rovarok ezreit gyűjtötték be a fertőzésgócokból.
A rovarok vizsgálata révén azt mutatták ki, hogy a fertőzött nagyüzemi sertéstenyészetekben összegyűjtött vérszívó (hematofág) rovarok hetven százalékában megtalálható az afrikai sertéspestist okozó PPA vírus genetikai nyoma.
A tanulmány szerint a nagyüzemi sertéstenyészetekben jelentősebb lehet a vérszívó rovarok szerepe a fertőzés továbbításában, mint a háztáji gazdaságokban.
A kutatók a rovarok szerepének tulajdonítják, hogy a nyári hónapokban jobban terjed a fertőzés.
Bármikor az emberre “ugorhat”?
A sertéspestis kórokozója bizonyos tekintetben olyan, mint a koronavírus volt még az emberre ugrása előtt. Lappang az állatokban, mutálódik, és ugyan csak kicsi eséllyel, de előbb vagy utóbb megjelenhetnek olyan mutációk, melyek képesek embereket megbetegíteni.
Ez néhány elszigetelt esetben történik majd meg, később pedig a következő szint az emberről emberre való terjedés lesz, ez pedig ha nem fedezik fel és kezelik időben, akkor egy újabb világjárvány kirobbantója lehet a jövőben.
Ellenálló és pusztító vírus lehet
A jelenleg keletről Magyarország felé közeledő járvány a vírus Afrikából Oroszországba 2007-ben történő behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométerre terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. Olaszországban, Szardínia szigetén évtizedek óta jelen van a betegség.
2016 augusztusáig Magyarországhoz legközelebb az országhatártól 250 km-re, Ukrajna Csernyivci területén állapították meg a betegséget. 2016 decemberében Kárpátalján is megjelent a vírus, azóta házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017. június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.
A betegség ellen jelenleg nem létezik hatékony vakcina, ezért a legfontosabb teendő a megelőzés.
A betegség ellen jelenleg nem létezik hatékony vakcina, ezért a legfontosabb teendő a megelőzés.
A nagyipari “húsüzemek” és sertéstelepek lehetnek a következő világjárvány “keltetői”?
Bár a legtöbb szakember szerint a sertéspestis nem képes még hosszú időn át emberre ugrani, vagy megbetegíteni az embert, még a fertőzött hús elfogyasztása sem jelent ránk veszélyt, idővel ezek a telepek lehetnek komoly járványok forrásai.
Az ipari húsüzemek régóta jelentenek bizonyos értelemben közegészségügyi időzített bombát, egyes nagy nyugati országok húsüzemeiben ugyanis tele antibiotikumozzák az állatokat, szteroidokkal és egyéb gyógyszerekkel tömik őket.
Emiatt pedig egyre több például az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktérium fertőzés, ami egy szerencsétlen pillanatban vagy környezetbe embert is megbetegíthet.
