A tudósok megkongatták a vészharangot, nagy a baj, kétszeres ütemben pusztul minden.
8 millió növény-, rovar- és állatfajból mára 1 milliót a kihalás fenyeget
az ENSZ ökológiai sokféleséget vizsgáló jelentése szerint, amennyiben nem változik a fejlődésünk fő iránya.
Jávai tigris, japán óriásfóka, keleti puma, sötét tengerparti veréb, aranyvarangy – csak néhány faj, amely már örökre elveszett a Föld színéről.
A bolygó háromnegyede erőteljes emberi behatás alatt áll,
pár évtized alatt háromszorosára nőtt a mezőgazdasági termelés mértéke
– hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Báldi András, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.
A tudósok hatodik kihalásnak nevezik az ember okozta folyamatot.
A legismertebb kihalási hullám a földtörténetben a dinoszauruszoké volt 65 millió évvel ezelőtt. Most is ilyesmiről van szó, ám ezúttal az ember felelős a fajok sokaságának eltűnéséért
– hívta fel a figyelmet Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.
A biodiverzitás romlásának mutatója a fajok populációjának csökkenése és az élőhelyvesztés is. A mostani kihalási fázisban az 1970-es évek óta a gerinces fajok fele pusztult ki, a csökkenés pedig folyamatos, évente 2 százalékot vesztünk a természeti világból átlagosan.
Az 1800-as évek óta meghétszereződött a földi lakosság lélekszáma, most 7,6 milliárdan élünk a bolygón, de ezzel arányosan csökkent a természetnek jutó hely.
Az ember pedig nem kalkulálja bele a Föld kizsákmányolásának költségeit a gazdasági modellekbe – mutatott rá a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin. “Csak az alapanyagot fizetjük meg, de az ezzel okozott kárt nem. Kelet-Ázsiában a pálmaolaj iránti éhség miatt folyamatosan zajlik az erdőirtás.
A földterület árát esetleg belekalkulálják a gazdasági modellbe, de az nincs, hogy az esőerdők eltüntetése milyen hatással jár a levegőminőségre vagy a bolygó összetett vízrendszerére”
– hangsúlyozta a szakember.
Az emberiség úgy él, mintha “1,7 Föld” állna rendelkezésére.
Az Európai Bizottság a közelmúltban kiadta a Biodiverzitás Stratégiát, valamint a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát, amit a természetvédők dicsértek, az agrárszakemberek és kormányok körében azonban máris heves bírálatok születtek.
Az Európai Bizottság által kiadott javaslatcsomag az Európai Unió természeti sokféleséggel és élelmiszer-termeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozza meg a következő évtizedre, és kulcsfontosságú elemei az Európai Zöld Megállapodásnak
– mondta az InfoRádiónak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület osztályvezetője.
Králl Attila úgy véli, hogy az Európai Bizottság olyan célokat fogalmazott meg, amelyek valóban javíthatják a természet állapotát Európában.
Ilyen például
- a növényvédő szerek használatának felére csökkentése,
- a mezőgazdasági ökológiai hálózat helyreállítása,
- a szárazföldi és a tengeri élőhelyek 30 százalékának természetvédelmi oltalma.
“Nagyon elégedettek vagyunk és nagyon ambiciózusnak találjuk mindkét stratégiát, reméljük, minél több meg is valósul ezekből” – adott hangot bizakodásának Králl Attila.
A világjárvány idején elfogadott stratégiák központi szerepet fognak játszani az EU gazdaságának válság utáni helyreállítási tervében is – tette hozzá az MME osztályvezetője, majd azzal folytatta, hogy az európai helyzethez hasonlóan sajnos hazánkban is
a mezőgazdasági területek természetes élővilágát veszítjük el a legvészesebb ütemben.
“A tagországi vezetőknek is döntéseket kell hozni azzal kapcsolatban, hogy ezek a stratégiai irányok megfelelőek-e, illetve hogy mi az, ami megvalósíthatónak látnak, amit igen, azt meg is kell valósítaniuk.”
A szervezet abban bízik, hogy a hazai döntéshozók elfogadják az Európai Bizottság javaslatait.
Forrás: Infostart
