Strasbourg: nem volt szabad a magyar választás, újra kell ismételni?
Az Emberi Jogok Európai Bíróságával mondatnák ki, hogy nem volt szabad az áprilisi választás.
Heindl Péter történelemtanár vitte perre az államot a Magyarország előre megy, nem hátra propagandaplakátok miatt, most úgy tűnik, Strasbourgig is eljuthat vele.
Az egész azért is nagyon érdekes, mert egyes körökben azonnal elterjedt a hírrel kapcsolatban, hogy komoly fordulatot hozhat az EU és a magyar kormány elleni “harcban”.
Sőt, akadnak olyanok is, akik azt vizionálják, hogy emiatt újra meg kell ismételni a választásokat.
De vajon mi a teljes igazság, és “mit ér vele” Heindl Péter?
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülhet egy beadvány arról, hogy a magyar állam nem volt független a 2022-es kampányban, ebből kifolyólag a Fidesz-KDNP nem szabad választáson győzött – írja az Mfor.
Ebből nyilvánvalóan az következne logika szerint, hogyha kimondják, hogy ez így volt, hogy a kormány nem legitim, azaz nem törvényes, logikusan következne belőle, hogy újra kellene ismételni a magyar választásokat.
Heidl talált egy, a Kúria által azóta többször is hivatkozott 2008-as Ab-döntést, amely szerint „nem képzelhető el demokrácia, ha az állam nem semleges”, valamint a német Szövetségi Alkotmánybíróságnál is felfedezett egy 2020-as állásfoglalást, mely szerint a szabad választás feltétele, hogy az állam ne avatkozzon bele a pártok életébe és versenyébe.
Heindl szerint el lehet határolni az állami tevékenység reklámozását (ami jogszerű) a direkt propagandától (ami jogszerűtlen): a plakátokat utóbbinak, azaz a választásba való direkt beavatkozásnak ítélte, ezért már a kampányidőszakot jóval megelőzve, 2021 novemberében beadványt nyújtott be az ügyészségre.
Kiderült: semmilyen hivatal nem foglalkozik állami kampányolás vizsgálatával a tényleges kampány előtt.
Heindl végül négyszer perelt, a Nemzeti Választási Bizottság után a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz fordult, mindannyiszor hivatkozva a korábban említett magyar és német Ab-döntésekre, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének (amely alapján a strasbourgi bíróság is dolgozik) azon passzusára, mely szerint kötelessége a szerződő országoknak szabad választásokat tartania, ezeken pedig az államnak biztosítania kell, hogy senkit nem ér hátrányos megkülönböztetés a politikai véleménye miatt.
Az Egyezményhez Magyarország a rendszerváltást követően csatlakozott.
Jó jó, most akkor újra választások lesznek?
Ha sikerrel is jár a kereset – azaz az EJEB kimondja, hogy nem volt szabad a választás –, akkor sem írnak ki új választásokat, csak kártérítést fizet az állam a gyakorlatát bíróságon megtámadó felperesnek.
Heindl azonban reménykedik a per nyomán, hogyha a két év múlva esedékes európai parlamenti választások előtt megint megjelennek a szerinte jogsértő plakátok, az ügyet már az Európai Unió Törvényszéke elé lehet vinni, amely szerv konkrét intézkedésekre is kötelezheti a magyar államot.
