Sumerok elveszett történelme: ősi agyagtáblák mesélnek az emberiség elhallgatott múltjáról – idegen teremtés?
Az égi istenek Földre érkezéséről tájékoztatnak minket az előkerült töredékek: innen ered az ősi tudás és a fejlett sumer civilizáció gyökerei is ebben rejlenek?
Nem véletlen, hogy az egyik legbölcsebb civilizációként hivatkoznak a régészek és történészek a sumer birodalomra.
z emberiség kialakulása ugyanis ténylegesen a sumer civilizáció kialakulásával kezdődött majd ezzel szoros összefüggésben, földrajzilag nem messze tőle, az egyiptomi, később az Indus-völgyi követte. Ez tekinthető az első szakasznak.
Ez a szakasz ie. 3300-tól i.sz. 400-ig tartott.
A sumerok fejlettsége több száz, több ezer évvel előzhette meg az adott kort, ezt pedig sokan az égi istenektől elnyert “tudás” megszerzésének tulajdonítják.
De kik is voltak ezek az égi istenek? Mikor vették fel a kapcsolatot az emberiséggel, melyet akkor a sumerok képviseltek?
Ősi agyagtáblák és titokzatos faragásaik mesélnek arról, hogyan is történt az első kapcsolatfelvétel az ősi Mezopotámia területén.
A sumerok által hátrahagyott információk szerint a korai jégkorszak idején, valamikor 600 ezer évvel ezelőtt érkeztek hatalmas égi szekereken az égben lakozó istenek.
Ezekről fennmaradtak különféle ábrázolások, melyeken a Napból alászálló alakok láthatók, és szárnyas napisten ábrázolások.
A sumerok tudták, hogy a Nap felől érkező csillagcivilizációval volt dolguk. Ezért is olvadt össze később a tudás és a fény szimbóluma.
Vagyis ma ezért tudja mindenki, hogy a fény egyet jelent a tudással, a sötétség pedig a tudatlansággal. Az emberiséget az állati sorból fölemelő tudás ugyanis a Nap felől érkezett hozzánk.
Ekkor csupán egyetlen mérsékelt éghajlatú terület felelt igazán meg az életnek, a Nílus, Indus, Tigris Eufrátesz területe.
Ebből is a legfontosabb a Tigris és Eufrátesz területe, mert itt a kőolaj, mint energiaforrás magától a felszínre tört. A második a rangsorban a Nílus völgye, hatalmas termőterületei miatt.
Úgy tűnik az istenek, mai értelemben űrhajósok, energiaforrásokat kerestek, illetve ásványokat és aranyat. Rendszeresen jöttek, illetve kitermelték az energiaforrásokat, ásványokat. Az általuk létrehozott telepek, települések lettek az első városok.
Az égi istenek egy sokkal magasabb intelligenciájú és fejlettségű kultúrát képviseltek.
Nem akarták lerohanni a sumerokat, egyesek szerint azért nem, mert a sumer civilizáció eleve az ő első kísérleti civilizációjuk volt, melyet genetikai úton hoztak létre.
Más feltételezések szerint a sumerok rég jelen voltak, de nem akartak beavatkozni és kipusztítani a Földet az idegen istenek, ezért az erőforrásokért cserébe tudást adtak a sumeroknak.
Innen eredhet minden. A sumerok kozmikus tudása, a Naprendszer pontos ábrázolása az egyes agyagtáblákon, és a fajunk felemelkedése.
Valójában tehát az ember szert tett a tudásra, nem pedig kitapasztalta, ezért is övezte az égből érkezetteket hatalmas tisztelet, ezért alakult ki később a majáknál is a különféle áldozati kultusz az istenek felé, és ezért jelentettek üdvözülést később is az isteni alakok egyes vallási kultúrákban.
Az isteni tudás ugyanis így nyer értelmet az emberiség egyetemes történelmében.
