EgészségünkÉrdekes világ

Szendi Gábor: A rák alternatív kiegészítő kezelése a metformin?

Egyre több helyről és forrásból hallani, hogy a metformin csökkenti a rákkockázatot, ill. kialakult rák esetén lassítja a daganatok növekedését és az áttétek képződését.

A kérdés az, igaz-e a hír, s ha igaz, miből ered ez a hatás?

Teoretikusan abból indulhatunk ki, hogy a rák cukor és inzulinfüggő. Sciacca és mtsi. összefoglalója rámutat arra, hogy -mivel az inzulin növekedési hormon – a magas szintje serkenti a sejtosztódást, különösen a rákos sejtekét, mert azok felszínén sokkal több inzulinreceptor található, mint a normál sejteken.

Hirdetés

A magas inzulinszint magas vércukorszint esetén alakul ki.

A magas vércukorszint remek tápanyagellátást biztosít a ráksejteknek, hiszen ezek csak cukorból tudnak táplálkozni (míg a szervezet minden más sejtje a zsírsavakból kialakuló ketontestekkel is remekül elvan).

Végül a magas inzulin és vércukorszint elhízáshoz vezet, ami megemeli a szervezetben a gyulladást, ami a ráknak megint csak a melegágya (Sciacca és mtsi., 2013). Régóta ismert az is, hogy az inzulin és az Inzulinszerű Növekedési Faktor-1 (IGF-1) kéz a kézben járnak, s mivel mindkettő növekedési faktor, a magas inzulinszint a megnövekedett IGF-1 szinten keresztül csak fokozza a rákkockázatot (Giovannucci, 2001).

Nem véletlen tehát, hogy abban a kórképben, azaz a 2-es típusú cukorbetegségben, amelyben mindezek a feltételek adottak, a máj-, a hasnyálmirigy-, a mell-, a vastagbél-, méh- és veserák jóval gyakoribb (Kasznicki és mtsi., 2014).

Persze, a fokozott rákkockázathoz elég az inzulinrezisztencia (és az ezzel járó magas inzulin- és vércukorszint), ami pl. a policisztás ovárium szindrómásokat (PCOSz) jellemzi. PCOSz -ban például úgy általában 20%-kal nagyobb a rákkockázat, de a méhrák kockázata már négyszeres, és gyakoribb a vese-, a vastagbél- és az agyrák is (Gottschau és mtsi., 2015).

Röviden: nem kell semmiféle diagnózist kimeríteni ahhoz, hogy valakinek a kívánatosnál, azaz 4.7 mol/l-nél magasabb legyen a vércukra (lásd. erről cikket)és ezzel máris belépett azok sorába, akiknek még a ma normálisnak tekintett vércukorszint intervallumon belül is növekvő rákkockázata van.

Egy vizsgálatban 16 éven át követtek 12 792 személyt. Ez idő alatt 2350 rákos megbetegedés és 887 rákhalál történt.

Az 5-5.6% közötti normálnak tekintett HbA1c (ez a marker a háromhavi átlagos vércukorszintet mutatja) értékűekhez képest az 5.7% -6.5% közötti értéket mutatók rákhalál kockázata 58%-kal volt magasabb, míg a cukorbetegek (7%-nál magasabb érték) már 2.25-ször valószínűbben haltak meg rákban (Joshu és mtsi., 2012). Ezt számos más vizsgálat is megerősítette.

De, hogy ne örüljön az se, akinek 5-5.6% közé esik a HbA1c-je, egy összefoglaló szerint sok ráktípusban (hasnyálmirigy-, gyomor-, mellrák) 4.5%-tól folyamatosan nő a rákkockázat (de Beer és Liebenberg, 2014).

Hirdetés

Valószínűleg ez több ráktípusra is igaz, csak van olyan vizsgálat, ahol az alultáplált betegeknél (vérszegény, májbeteg) is azt találták, hogy 5% alatti vércukorátlag fokozott rákkockázattal jár (Aggarwal és mtsi., 2012). Náluk azonban nem a lowcarb táplálkozás, hanem a kóros elváltozások miatt alacsony a vércukorszint, ez viszont belezavar az összevont elemzésekbe.

Meglepő módon, majd minden elemzés szerint a prosztatarák kockázata a HbA1c értékkel fordítottan arányosan csökken (de Beer és Liebenberg, 2014). Gyanítható itt valami nem tisztázott háttérfolyamat, ami szinte védőfaktornak tünteti fel a magas átlagos vércukorszintet. Na, még erre visszatérek.

Metformin és a rák között VAN kapcsolat

Na, most jöjjön a metformin.

A metformin elsődleges hatása az inzulinrezisztencia csökkentése, valamint a máj cukortermelésének (a glukoneogenezis nevű folyamatról van szó) a gátlása, így összességében csökken a vércukorszint, növekszik az izmok cukorfelvétele és csökken az inzulinszint valamint az IGF-1 szint is.

Ebből viszont kapásból az következik, hogy csökkenti a rákkockázatot.

Egy másik hatásmechanizmust is feltártak: a metformin gátolja az mTORC1 aktivitást. Az mTORC1 a fehérjeszintézisben játszik fontos szerepet, a szénhidrát és fehérjefogyasztás aktiválja, és így a túl aktív mTORC a rák növekedésében is fontos szerepet játszik.

A nyugati étrend tehát a nagy szénhidrátbőséggel, tipikusan mTORC1 aktiváló (Kasznicki és mtsi., 2014).

Persze, minket halandókat nem a biokémia érdekel, hanem a végső hatás.

Kasznicki és mtsi. összefoglalója szerint a legtöbb megfigyeléses vizsgálatban a metforminnal kezelt cukorbetegek körében 30-50%-kal csökkent a rákkockázat (Kasznicki és mtsi., 2014).

Persze ez logikus, hiszen, ha a diabétesz fokozott rákkockázatot jelent, akkor minden,ami csökkenti a cukoranyagcsere zavarát, csökkenti a rák kockázatát is.

Cukorbeteg nőknél a metformin szedése 24%-kal csökkentette a mellrák kialakulásának a kockázatát (Chlebowski és mtsi., 2012). Egy másik vizsgálatban a metformin csökkentette a mellráksejtek osztódását (Hadad és mtsi., 2011).

Más vizsgálatok is ígéretes eredményt mutattak fel mellrákos betegek metforminnal való kiegészítő kezelésével (Niraula és mtsi., 2012). Tizenegy vizsgálat 5465 mellrákos betegének adatait elemezve a metformint is kapó nőknek 65%-kal javult a túlélési ideje (Xu és mtsi., 2015).

Összességében, amit tehát érdemes következtetésként levonni:

1, Minél alacsonyabbra tornásszuk le a vércukrunkat, annál kisebb a rákkockázat számos rákfajtában

2, Még normálnak tekintett vércukor érték esetén is jelentős kockázatcsökkenés érhető el metformin szedésével, de ez a hatás különösen jelentős cukorbetegeknél

3, Értelemszerűen, kialakult rák esetén is a metformin gátolja a daganat növekedését ill. az áttét képzését. Mint idéztem, áttétes prosztatarákban is hatásos, csökkenti mellrákban (Jacob és mtsi., 2016) és egyéb nőgyógyászati rákokban az áttét képződést (Gadducci és mtsi., 2016) és a metformint szedőknél kedvezőbb a hasnyálmirigy rák kimenete is (Incio és msti., 2015). Csak ennyiből is nyilvánvaló, hogy minden rákban érdemes a metformint kiegészítő terápiaként bevetni.

4, Viszont tartok tőle, hogy metformint – mivel receptköteles – nem egykönnyen fog szerezni az, aki rászorulna. Mert, hogy nem törzskönyvezett rák esetén.

A metformin ismerten gátolja a B12 vitamin felszívódását, így tartós szedése B12 hiányhoz vezethet. Ennek legbiztosabb kivédése időnként egy B12 injekció adása, vagy -mint Bauman és mtsi. (2000) javasolják – napi 1.2 gramm kalciumkarbonáttal kell elősegíteni a B12 felszívódását.

Metformin alternatívák, források, avagy mit fogyasszunk!

Na, jó, de akkor mi a megoldás. Azt már nem is merem mondani, hogy a szénhidrátbevitel csökkentésével is lehet a vércukorszintet csökkenteni, pedig ez rákmegelőzésre remek, rákmegelőző állapotban vagy kialakult rák esetén ugyancsak életmentő lehet.

De szerencsére számos növényi hatóanyag van, ami képes csökkenteni az inzulinrezisztenciát, s ezáltal a vércukor és inzulinszintet.

Megnéztem, mit ajánlanak vércukorszint csökkentőként vagy inzulinérzékenység fokozóként az étrendkiegészítőket áruló cégek, és utána néztem, ezek csökkentik-e a rákkockázatot.

1, A fahéj (Cinnamon cassia) ismert vércukorszint csökkentő, 10 vizsgálat összevont elemzése alapján megállapították, hogy már napi 120 mg-tól jelentősen csökkenti az éhgyomri vércukorszintet, de nem befolyásolja a HbA1c-t (Allen és mtsi., 2013). Egy vizsgálatban napi 1, 3 vagy 6 gramm fahéjat adtak cukorbetegeknek, s mindegyik dózis 40 nap alatt 18-29%-kal csökkentette az éhgyomri vércukorszintet, és 23-30%-al a triglicerid szintet (Khan és mtsi., 2003). A fahéj azonban az inzulinérzékenység fokozásán túl számos más mechanizmuson is gátolja a rák terjedését (Kawatra és mtsi., 2015).

2, A keserűdinnye kivonat: Egy összefoglaló szerint 14 féle rákban volt hatékony az állatkísérletekben vagy sejttenyészetekkel végzett vizsgálatok alapján. Gátolja továbbá a májban a cukorképződést és a szénhidrátok felszívódását a bélben (Raina és mtsi., 2016).

3, A Gymnema sylvestre egy trópusi növény. Egy összefoglaló szerint csökkenti az édes íz érzést, azaz az édességek vonzerejét, csökkenti a vércukorszintet, fogyást eredményez, helyreállítja a károsodott bétasejteket a hasnyálmirigyben, 50%-kal csökkentette az inzulinigényt és a HbA1c értékét is (Martínez-Abundis és mtsi., 2016).

Forrás: tenyek-tevhitek.hu – Szendi Gábor

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.