Szibériai fa-szobor: régebbi, mint az egyiptomi piramisok, eredete ismeretlen
Az emberiség hajnaláról való? Vagy talán nem is emberek készítették?
11.000 éves, a legkorábbi ember(?) alkotta szobor
Shigir-idol: így nevezték el azt a szibériai területen talált hatalmas, több méter magas fa-szobrot, ami egy kezdetleges embert formál.
A lelet régészeti szempontból óriási talány, senki sem tudja ugyanis, hogyan készült, sem azt, hogy valójában kik voltak az egykori alkotók.
A “szobor” ugyanis közel 11.000 éves, ezt mivel a fa szerves anyag, könnyedén és nagy pontossággal meg tudták állapítani.
A bálvány darabjait 1894-ben fedezték fel egy négyméteres tőzegréteg alatt a Sigir-lápban. Innen származik közkeletű elnevezése.
A Shigir -irol egyedülálló, sehol nem találtak még hasonlót a világon, pláne nem ebből az időből, éppen ezért nem is értik a régészek.
Az előző emberiség totemje?
Felvetődött már többféle magyarázat a létezésére. Egyesek szerint az előző emberiség egyfajta totemje.
Mások úgy vélik, hogy az emberi civilizálódás hajnalán keletkezhetett, és az alkotóknak ez volt az első komolyabb művük.
A fából faragott, hosszúkás fejjel rendelkező szobor még az egyiptomi piramisoknál is régebbi, mégis jól megmunkált, részletes.
1914-re sikerült az 5,3m magas szobrot összerakni, bár nincs meg minden darabja.
Ebből látszik, hogy az egykori alkotók mennyire precízek voltak az adott korhoz képest egy mesterművet alkottak.
A bálvány egy emberi arcot ábrázol, egy humanoidét.
Ez a legrégebbi fából készült tárgy a Földön
Egyúttal rámutat arra, hogy vagy egy ősi emberi civilizáció, vagy egy emberi előtti, azaz pre-ádámi civilizáció műve lehetett, akik már képesek voltak a fa megmunkálására.
Érdekes, hogy a Sigir-idol stílusa, ábrázolása megdöbbentően hasonlít azokhoz a nagy jégkorszaki szobrokhoz, amelyeket Törökországban, Göbekli Tepe-ben találtak. Egyetlen alapvető különbség van: a szobrok anyaga.
Ez azért fontos és érdekes, mert sokak szerint az említett helyeken talált szobrok valójában ősi, égből érkezett istenek megörökített képmásai…
Ez arra mutat, hogy a jégkorszak végén ezeknek a hatalmas, szimbolikus és valószínűleg rituális műtárgyaknak a kultúrája nem egy helyről ered, hanem egyszerre több központ körül keletkezett.
Megfejtetlen régészeti rejtély
Még mindig nem értjük teljesen, mi vezetett ehhez a művészetben vagy vallásban feltörő rajongáshoz, fellángoláshoz, de a felfedezés nyomán újabb izgalmas kérdéseket lehet föltenni a kultúránkról és a hitünkről.
Vajon miért pont így alkották meg?
Kit, vagy mit akartak megörökíteni vele az alkotók?
Talán az égi istenek faragták ki fából, akik a Földre látogattak, és ősi tudást adtak át az emberiségnek…?
