Terjed a kullancs, aminek a csípése életre szóló húsallergiát okoz! Ha ilyet látsz, baj van!
Mindenki figyeljen oda, a szakértők megkongatták a vészharangot!
Az ember elmegy kirándulni, megcsípi egy kullancs, kiszedi, lemossa a csípést, azonban ennél a kullancsfajtánál végzetes és egy egész életen át tartó következményekkel kell számolni.
Ahz USA-ban már egyte több esetet jelentenek, amikor a kullancs csípése után húsallergia lép fel.
A “betegségre” még nincs sem tüneto kezelés, sem gyógymód.
Az alfa-gal-szindrómát (AGS), közkeletű nevén húsallergiát egy magányos csillag nevű kullancs (angolul lone star tick, rendszertani elnevezése Amblyomma americanum) csípése okozza.
A kullancs alfa-gal cukrot (pontosabban: galaktóz-alfa-1,3-galaktózt) juttat a szervezetbe, ami olyan immunválaszt válthat ki, ami miatt a fertőzött embereknél allergiás reakciók jelentkezhetnek vörös húsok (marha, sertés, bárány, kecske) fogyasztása után.
A reakció, az alfa-gal szindróma (AGS) a viszketéstől akár a halálos anafilaxiás sokkig terjed, és már egy olyan gyógyszer is kiválthatja, amihez zselatint használnak hordozóanyagként, de szélsőséges esetben akár még egy gyapjúpulóver is kiütéseket okozhat a különösen érzékeny betegeknél.
A Washington Post vasárnapi cikke arról számol be, hogy a magányos csillag már az USA fővárosában, Washingtonban is garázdálkodik.
Előfordul, hogy a tejfogyasztás is tüneteket okozhat, de az amerikai népegészségügyi hivatal, a CDC tájékoztatása szerint sok AGS-ben szenvedő betegnél nem okoz tüneteket a tej vagy a tejtermékek fogyasztása.
Azon kívül, hogy a tüneteket az emlős állatok húsában, kisebb mértékben tejében megtalálható cukor okozza, még mindig elég keveset lehet tudni a szindrómáról.
A szindróma által kiváltott tünetek (kiütések, hasmenés) gyakran évekig jelen vannak, mire azonosítják a betegséget, az pedig, hogy a kórt terjesztő kullancsok újabb és újabb államokban jelennek meg, nem segít a diagnosztikában.
A magányos csillag az Egyesült Államok délkeleti részén él, de az élőhelye észak és nyugat felé is terjeszkedik. Nevét az állat hátán látható csillagról kapta.
Csak idő kérdése, hogy ne terjedjen szét a világban is.
Az Egyesült Államokon kívül már Európában, Ausztráliában és Ázsiában is találtak AGS-es eseteket. Egy svéd kutatás a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) szervezetében is kimutatta az allergiát kiváltó alfa-gal jelenlétét.
A kutatásokból mindenesetre kiderült, hogy már három alcsalád tagjairól is feltételezhető, hogy képesek kiváltani a betegséget, amelynek az esetszámai világszerte emelkednek.
Amellett, hogy még az sem egészen világos, hogy milyen tüneteket okoz a betegség, úgy tűnik, hogy még tünetmentesen is jelentős egészségügyi kockázatot jelent, az antitestek jelenléte egy 2020-as kutatás szerint ugyanis megnöveli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát.
Ezért ha ilyen magányos csillagot viselő kullancsot látunk, akkor kezdhetünk aggódni és érdemes lesz felkeresni az orvost is akár elővigyázatosságból.
