Több ezer éves kőfejek írhatják át az emberi civilizáció történelmét: Mexikó lehet a kulcs
Kolumbusz felfedezését teljes zárójelbe teheti, kidobhatjuk a történelemkönyveket, ha ez bebizonyosodik!
Ki gondolná, hogy az emberi múltat egyes felfedezések időnként átírhatják?
A most szóba kerülő dolog lehet hogy éppen egy ilyen lesz. A kérdés csak az, hogy hivatalosan mikor fogjáék teljes mértékben elismerni.
Bizonyos körökben ugyanis régebb óta is tudni róla, de a mai napig nincs tudományos konszenzus arról, hogy a mainstream régészet is elfogadja a nyilvánvaló tényekre alapuló eredményeket.
Nem Kolumbusz volt az első
Kolumbusz nem elsőként fedezte fel Amerikát, ez ma már egyre biztosabb.
Mexikó tele van olyan több ezer éves kőfejekkel, melyek szemmel láthatóan az egykor létező, mára teljesen letűnt olmék kultúrának állítanak múltbéli mementót.
Az olmékok Krisztus előtt 1200 és 400 között voltak jelen Mexikó területén, és hihetetlen hatással voltak a régóta.
Nem csak a közép-amerikai civilizációk, de az aztékok, maják kultúrájára is befolyással volt az ő jelenlétük.
Az általuk hagyott, néhol 2500 éves kőfejek egy oylan titkot árultak el a régészeknek, ami átírhatja az amerikai földrész történelmét, Kolumbuszt pedig végleg zárójelbe tehetik.
17 kőfej vezethet el a kontinens valódi múltjához
Mexikó-szerte összesen 17 ilyen kőfejet találtak eddig.
A bazaltkövekből kifaragott alkotások sajátos jegyeket viselnek magukon.
Lapos orruk és széles ajkaik vannak, valamint egyfajta fejfedőt viselnek.
Egyes elképzelések szerint harcosokat, törzsfőnököket vagy egy hajdanvolt uralkodói dinasztia tagjait ábrázolhatják.
Felmerült azonban az is, hogy a fejek vonásai alapvetően afrikai vonásokkal bírnak.
Így bizonyítékként szolgálhatnak azon elképzelésekre, miszerint egyes afrikai civilizációk már jóval az európaiakat megelőzően sikeresen áthajóztak az amerikai kontinensre.
Felfedezés, mely mindent boríthat?
A kutatási eredmények meggyőzőek, de még mindig nem perdöntőek.
heves történelmi és tudományos vita van most erről az egészről, nem véletlenül.
Bizonyos akadémikusok ugyanis nem szívesen írnák át az USA teljes történelmét.
Ez ugyanis alaposan felbolygatna mindent, és elképzelhető, hogy további csontvázak hullanának ki abból a bizonyos szekrényből…
A kőfejeket alaposabb vizsgálatoknak is alávonták.
Sőt, több antropológus vette górcső alá őket, és tanulmányozta az embertani jellegzetességeiket.
A régész José Melgar, aki 1869-ben elsőként szemrevételezte az egyik leletet a Tres Zapotes nevű falucskában, így írt a különös alkotásokról:
“Meg voltam döbbenve: a szobor, mint művészi alkotás minden túlzás nélkül fenséges.”
“Ami a legjobban meglepett, hogy nyilvánvalóan etióp embertípust ábrázol. Véleményem szerint hajdanában kétségkívül jártak négerek ebben az országban.”
– tette hozzá.
Érthető tehát, ha nem mindenki akarja elismerni ezt a felfedezést és az összefüggéseket.
Egyrészt Kolumbusz jelentőségét jelentősen csökkentené, a nyugati mainstream régészet és a tudományos világ pedig vadul ágál ellene.
Hiszen ki kellene jelenteniük, hogy Kolumbusz bár nagy és remek felfedező hírében áll, primitívnek gondolt afrikai törzsek cirka 3000 évvel megelőzhették őt.
