Érdekes világ

Több mint 5000 éves gének a tibeti emberek genetikai kódjában? Hihetetlen eredményekre jutottak

Genetikusok vizsgálták a tibeti emberek genetikai térképét, amit aztán elkezdtek visszavezetni.

Legnagyobb megdöbbenésükre egy több mint 5 ezer éves titok tárult fel.

Nemrégiben komoly DNS elemzést végeztek kínai kutatók a világ egyik legtitokzatosabb területének tartott Tibetben.

Hirdetés

Az egész pontosan a Csinghaj-tibeti fennsíkon él egykori civilizációkhoz vezethető vissza, legalábbis olyan nem várt eredményekre jutottak a kutatók, amiket ők maguk sem gondoltak.

A ma élő modern tibetiek genetikai kódját próbálták feltérképezni.

Ekkor jöttek a nem várt eredménye, és egy olyan rejtély, mely több mint 5000 évvel ezelőttre nyúlik vissza.

Kiderült ugyanis, hogy a ma élő tibetiek vérében egy 5 ezer éves ősi nép vére is csörgedezik, legalábbis részben.

67 embert vizsgáltak, mindegyikükből mitokondriális örökítőanyagot vettek.

Ezt voltak képesek tudományos eljárásokkal “visszafejteni”, és megállapítani a tényeket ezek alapján.

A legkorábbi ember 5200, a legkésőbbi 300 éve élt. A kutatók eredményeikről a Proceedings of the Royal Society B című online tudományos lapban számoltak be.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az árpatermesztés 3600 évvel ezelőtti meghonosítása döntő fontosságú abban, hogy az emberek a fennsíkon letelepedtek.

Az azonban nem volt ismeretes, hogy az ősi tibetiek milyen mértékben járultak hozzá a ma élő tibetiek genetikai jellemzőihez.

Hirdetés

A tudósok két csoportra osztották a genomokat aszerint, hogy az emberek milyen régióban és milyen magasságban éltek:

Az egyik csoport a fennsík északkeleti részének nagy magasságú területein, míg a másik az alacsonyabb vidékein élt.

Az eredmények genetikai kapcsolatot találtak a két csoport között és arra derítettek fényt, hogy mindkét csoport bizonyos mértékben genetikai kapcsolatban áll a modern tibetiekkel.

Más populációk, amelyek korábban éltek a fennsíkon, szintén hozzájárultak a ma élő tibetiek genetikai örökségéhez

-jegyzi meg a tanulmány.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.