Tömegesen pusztulnak az élőlények, egyre nagyobb halálzónák alakulnak ki a Földön
A tudósok drámai jelentése a világ állapotáról mindannyiunkhoz szól.
Tényleg nagyon nagy a baj, a Föld óceánjai már gyakorlatilag haldokolnak és a végüket járják.
A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is.
Vagyis szó szerint elkezdtek olyan extrém meleg, oxigénhiányos halálzónák kialakulni, ami elpusztít emebrt és állatot egyaránt.
A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, ez pedig nagyon riasztó adat.
A tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő.
A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása – túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva – az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma “Blob” (azaz “Folt”) néven híresült el, a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között.
Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni.
A táplálék csökkenésével a helyi lazacpopulációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák.
Emellett a kutatók azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében.
A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre.