Vegyszert eszünk, gyógyszert iszunk – így mérgeznek nap mint nap az élelmiszeripar “halálvölgyéből”
Az édesítőszer hizlal. A fogkrém: mosogatószer.
A tej tele van antibiotikummal.
A hormonkezelt pulyka rákot okozhat. Soroljuk még, mi mindenről hallgatnak?!
Megállapították, hogy erről valószínűleg az élelmiszer-ipari eljárások és a mesterséges adalékanyagok tehetnek.
A New York Times nemrég cikket írt arról, hogy a vágóállatokat mennyi antibiotikummal tömik.
Bár ezzel az állatokat szeretnék megóvni a fertőzésektől, az antibiotikumnak hizlaló hatása van. Nemcsak az állatokra, hanem azokra is, akik megeszik az állatok húsát vagy tejét.
A kutatók szerint az antibiotikum azért növeli a zsírszövet mennyiségét, mert megváltoztatja a bélbaktériumok működését, így azoknak javul a táplálékfelvételi hatékonysága.
Ez a mellékhatás mindenesetre nem újdonság.
Egy, az 1950-es években végzett guatemalai kutatásban megállapították, hogy az antibiotikumtól a gyerekek 1 év alatt 2,5 kilóval többet híztak, mint azok, akik nem kaptak gyógyszert.
1974-ben az amerikai haditengerészet katonáin vizsgálták, hogy valóban hizlal-e az antibiotikum. Csak két hetet kellett várni, hogy beigazolódjon: valóban hizlal.
Dán kutatók kísérletei szerint azok a babák, akik életük első fél évében antibiotikumokat kaptak, hétéves korukra nagyobb eséllyel híznak el, mint azok, akik nem.
Egyes antibiotikumokban és mesterséges ízesítőszerekben endokrinromboló vegyszerek (EDC) vannak – ezeket használják a műanyaggyártásban, illetve tűzálló szigetelés fejlesztéséhez.
Az olyan EDC-ket, mint a BPA-t (biszfenol-A) például tilos cumisüveggyártáshoz használni.
A biszfenol-a egyébként az egyik leggyakoribb vegyszer, évente 2,7 millió tonnát gyártanak belőle.
De a triklozán sem sokkal jobb. Erről például kimutatták, hogy baktériumölő hatása van: népszerű fogkrémben és mosogatószerben is használják, épp emiatt.
Csakhogy a triklozánról kimutatták, hogy nemi elváltozásokat okozhat, ezenkívül meddőséget, alacsony spermaszámot, korai pubertást, cukorbetegséget idézhet elő.
Azt is kimutatták, hogy már a magzatra is olyan szinten kihat a jelenléte, hogy az a későbbi elhízásban is jelentkezni fog.
A cukor és édesítőszerek mint fehér halál?
Azt már több kutatás is kimutatta, hogy a cukormentes édesítőszerek nem annyira hatékonyak elhízás ellen, mint hirdetik. Sőt, a legfrissebbek szerint épp az ellenkező hatást váltják ki.
A Texas Egyetem Egészségügyi Kutatóközpontja 474 ember bevonásával készített vizsgálatot.
A résztvevők fele naponta legalább kétszer ivott édesítőszerrel ízesített italt. Ötször annyit szedtek föl, mint azok, akik ugyanazt itták, mint ők, csak éppen igazi cukorral.
Hogy mi van ezekben? Például aceszulfám-k, meg aszpartám. Ez utóbbiról már régóta folyik a vita, hogy mérgező-e, de egyelőre nem tudták bizonyítani.
Az aszpartámról az EU kijelentette: a vizsgálatok szerint nem rákkeltő anyag.
Ugyanakkor TÉNY, tehát kimutatták, hogy lassítja az anyagcserét, valamint a cukorfüggőség előszobája lehet sok embernél.
Ráadásul számos fogyasztói vizsgálat kimutatta: sokszor nem biztos hogy csakis az előírt édesítő van benne.
Lényegében sokan azt mondják:
Felmerül a gyanú, hogy rendszerszinten, szisztematikusan tartják az egészségügyi állapotunkat világszerte alacsonyan az élelmiszeriparon keresztül.
