Világszenzáció: megtalálták a 3000 éves elveszett aranyvárost Egyiptomban
A modern régészeti éra legnagyobb felfedezését jelentették be. Feltárulhatnak Egyiptom legnagyobb még nem ismert titkai…!
A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt – írja az al-Ahram egyiptomi napilap. Sok külföldi expedíció kereste ezt a várost, de mind kudarcot vallottak
-– idézte fel Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész, egykori régiségügyi miniszter.
Szavai szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város.
Az egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó, az i.e. 1391-től 1353-ig trónon ülő III. Amenhotep, a 18. dinasztia kilencedik királya alapította. A várost, amely korának legnagyobb közigazgatási és ipari települése volt, III. Amenhotep nyolc éven át együtt irányította fiával, a legendás IV. Amenhoteppel, későbbi nevén Ehnatonnal.
A misszió 2020 szeptembere óta végzett ásatásokat.
A munka eredményeként egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel.
Sikerült kiásni a város több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert – számolt be a felfedezésről Záhi Havvász.
Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.
Ezt Betsy Brian, az amerikai Johns Hopkins Egyetem egyiptológia professzora mondta.
Az amerikai tudós szerint a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik legnagyobb rejtélyére, arra, hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért döntött az Ahet-Atonba (a mai Amarnába ), az Ehnaton által 1346-ban alapított új fővárosba költözés mellett.
A várost III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma között találták meg.
Az ásatás során feltárták III. Amenhotep három királyi palotáját valamint a birodalom közigazgatási és ipari központját.
A város korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és III. Amenhotep kartusát viselő agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is.
A város déli részén találtak egy pékséget, egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló területet kemencékkel és cserép tárolóedényekkel.
“Méretei alapján azt mondhatjuk, hogy a konyha nagyon nagy számú munkást és alkalmazottat szolgált ki”
– közölte Havvász.
A város második, részben még feltáratlan része lehetett a közigazgatási központ és a lakónegyed, mivel itt nagyobb és jól elrendezett építményeket találtak. A területet egy cikkcakkos fal veszi körül, amelyen át csak egyetlen bejárat nyílik a belső folyosókra és a lakónegyedekbe.
A cikkcakkos falak az ősi egyiptomi építészet egyik ritka elemét képezik, amelyet főleg a 18. dinasztia végén használtak – mondta a misszióvezető.
A város egy harmadik részén egy műhelyt találtak, ahol egyebek közt a templomok és melléképületeik építésére használt, III. Amenhotep kartusát (nevét) viselő sártéglákat gyártották.
Az ásatások során feltártak fonó- és szövőeszközöket, továbbá üveggyártási salakot.
Egyelőre vizsgálják a leleteket, amelyeket két szokatlan sírhelyen találtak.
Az egyik teremben egy tehenet vagy bikát temettek el, a másik sírban egy ember nyugszik oldalra kinyújtott karokkal és térdei köré tekert kötél maradványaival.
