Majd nem röhögöd képen az öreg, bölcs tanácsot,
Amikor rájössz, hogy nincs más választásod.
Keresd meg a régit, mert lehet, elő kell majd venned.
Nem szégyen, ha ültetsz, rég ezt kéne tenned.
Sparhelton is megfő a jó Újházi leves,
Tán még jobb is lesz az íze, mint a “modern remek”..
Becsüld meg a régit, porold le a könyvet,
Új értelmet nyernek majd a nagymama-receptek,
A roppanós házi tészták, a zsírban eltett húsok,
Bödönök, szakajtók, s odakint a tyúkok…
A saját dughagymád, krumplid a föld alól,
Balkonodon nevelt piciny paribogyód,
Majd nem röhögöd képen az öreg, bölcs tanácsot,
Amikor rájössz, hogy nincs más választásod.
Fedezd fel a szépet, az antikot, a régit,
A már annyiszor jól bevált Békebélit,
Kellhet még morzsának a megszikkadt kenyér,
Egy szakajtó lencse, arannyal is felér.
Hidd el van valami JÓ is ebben a sok rosszban,
Lapul még drága kincs minden kis sarokban,
Olyan dolgok lesznek majd újra Fontosak,
Amiről azt hittük lejárt az idejük…
Mi nagyon “okosak”!
Forrás: Frenyó Krisztina
