15 büszke magyar találmány, ami nélkül sehol sem lenne ma a világ – óriási hatásuk volt

Alig akad olyan nemzet a világon, mely lakosságszámához képest a magyaroknál több feltalálót és Nobel-díjas tudóst tudhat magáénak.

Színes TV

Az élethű színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárait a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be.

Tű nélküli oltókészülék

A tű nélküli oltókészülék, mely többek között az inzulin adagolását is megkönnyíti a cukorbetegeknek, a magyar születésű mérnök, Lindmayer István nevéhez fűződik. A tű titka a nagy sebesség: a hatóanyag 400 km/h sebességgel lövell ki a patronból, így az oltóanyag beadása alig fél másodpercet vesz igénybe. A művelet teljes mértékben fájdalommentes.

Telehor tévéadó és hangosfilm

Mihály Dénes a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már gimnazistaként foglalkoztatta a távolba látás kérdése. 1919-ben alkotta meg Telehorját, mely képes volt több kilométer távolságra állóképeket közvetíteni. 1928-ban Németországban mutatta be már tökéletesített készülékét, és ugyanebben az évben sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia. A hangosfilm kérdéseivel is foglakozott, őt tekintik a hangosfilm feltalálójának.

Golyóstoll

Bíró László József, aki eredetileg újságíróként dolgozott, az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Első szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be Magyarországon, de a használható golyóstoll előállítására vonatkozó kísérleteket a második világháború miatti zsidóüldözések miatt külföldön folytatta. Argentínába költözött, és ott kapta meg a golyóstollra a szabadalmat 1943-ban.

Hologram

A holográfia olyan képrögzítő eljárás, mellyel tökéletesen térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. A holográfia feltalálása és a hologram megalkotása Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki találmányáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Félautomata fényképezőgép

A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félautomata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar származású tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik. Előbbi találmányai úttörő jelentőségűek voltak, a fényképezés automatizálási kérdéseit például a világon elsőként válaszolta meg, utóbbi pedig műszerészként működött közre a fényképezőgép kidolgozásában.

Béres-csepp

Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, mely speciális formában tartalmaz nyomelemeket és ásványi anyagokat. Találmányáért kezdetben kuruzslással vádolták, de miután 1976-ban végül bejelentette a szabadalmat, elcsitultak körülötte a kedélyek. A készítmény 1978-ban került forgalomba, 2000 óta pedig hivatalosan is gyógyszernek minősül.

Dinamó-elv

Ha máshonnan nem is, a dinamó-elv a kerékpárokról biztosan ismerős. Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.

Rubik-kocka

Rubik Ernő Kossuth-díjas építész és feltaláló logikai játéka, a Rubik-kocka hihetetlen népszerűségnek örvend világszerte. A mechanikus logikai játék 1975-ben csupán egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, az már csak később derült ki, hogy logikai játékként mennyire szórakoztató.

C-vitamin

Szent-Györgyi Albert biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezet számára. Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki.

Telefonközpont

A telefonközpont ötlete – egy olyan szerkezeté, mely összekapcsolja a telefonkészülékeket, illetve más telefonközpontokat – Puskás Tivadar nevéhez fűződik. Ő volt az első, aki felismerte a telefonok kapcsán a központ szükségességét. Puskás Edisonnal együttműködve dolgozta ki a központot, melyet végül Charles Scribner nevén szabadalmaztattak, de maga Edison is elismerte, hogy az alapötlet Puskás érdeme.

Kis floppy

Ma már alig találkozni vele, pedig még néhány évvel ezelőtt nélkülözhetetlen adattároló volt a hajlékonylemez, angolul floppy. Talán kevesen tudják, de a kis floppy koncepcióját Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban, akkor még 3″-os kivitelben a később elterjedt 3,5″-os helyett. Mind a lemezt, mind a meghajtóját szabadalmaztatták, ám mivel ezt később nem általánosították, a cég elvesztette az oltalom lehetőségét.

Biztonsági gyufa

Bár első gyufák már az 1800-as évek elején megjelentek, még néhány évtizedre szükség volt ahhoz, hogy biztonságossá is váljanak. A magyar Irinyi Jánosban 1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni ezt az egyszerű szerszámot. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is.

Számítógép

Az első számítógép a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott. A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult. A világhírt pedig az EDVAC, az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.

Szódavíz ipari előállítása

A magyar természettudós és feltaláló, Jedlik Ányos nevét nemcsak a dinamó miatt ismerik, hanem a szódavíz előállítása is az ő nevéhez fűződik. Jedlik 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a szódavíz előállításának módjával, hamarosan pedig olyan készüléket sikerült szerkesztenie, melynek segítségével csekély költséggel lehetett a vizet széndioxiddal telíteni.

Forrás: Femina.hu