A máig igazságtalan szerződés sorsa végleg megpecsételődik? Igazság jöhet végre Magyarország számára?
1920 június 4.
24 órán belül lesz kereken 100 éve, hogy megsemmisítették Nagy-Magyarországot.
És egyes vélekedések szerint ekkor jár le a diktátum, vagyis a Trianoni szerződésé érvényét vesztheti, alakilag is és jogilag is.
A trianoni békeszerződés (magyar forrásokban gyakran békediktátum, illetve kényszerszerződés, békeparancs) az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.
Máig vitatott, hogy valóban jogos, és ami még fontosabb, arányos volt-e a büntetés.
Ugyanis még magát a kihabarintó országot, a németeket sem büntették meg ennyire, mint minket.
Persze azóta rengeteg különféle elmélet is született arról, hogy valójában egyes országoknak a mi területeinkre fájt régóta a foguk, és tulajdonképpen már 1917 nyarán eltervezték egy asztaltársaság mellett a trianoni “merényletet”.
Nemrég egy nagy statisztikát hoztak ki arról, hogy ki hogyan vélekedik Trianonról.
Íme meglepő módon az emberek alapvető módon teljesen túlzónak és igazságtalannak érzik a döntést.
Sőt, a többség szerint a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája.
Mivel közeledik a 100. évforduló, mely le is jár 24 órán belül, sokak szerint maga a szerződés is érvényét vesztheti és újra megtámadható lesz.
De mi ebből az igazság? Egyáltalán: lenne értelme újra visszacsatolnia területeket?
A valóság sajnos az, hogy soha nem volt időzáradék a szerződésben, így a 100 év lejárta semmit sem jelent.
Ugyanakkor már egy ideje modogatják egyes nemzetközi jogászok, hogy az EU-t kihasználva Magyarországnak meg kellene támadnia a szerződést.
A közvélemény-kutatás alapján sokan úgy vélik, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe az ország közigazgatási határaival. Az is elterjedt vélemény, hogy a határon túli magyarokat a mai napig számos hátrányos megkülönböztetés éri.
Az autonómiatörekvéseket 80% támogatja.
A kettős állampolgárság megadásával 70 százalék ért egyet, azonban a válaszadók többsége (58%) nem örül neki, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot is adtak.
De ha valóban elérhetnénk a visszacsatolást, nem mindenki szerint lenne jó.
Számos területen ugyanis már sajnos nem a magyarok vannak többségben.
Hirtelen az anyaországra szakadnának olyan régiók, ahol rengeteg idegen ajkú és kultúrájú népcsoport található, ami óriási ellentéteket, konfliktusokat szülne.
