Újabb földrengés, Magyarország is érezték – újabbak jöhetnek? Szakértők mondták el, hol lehetséges!
Horvátország alatt újabb rengés pattant ki. Magyarországon is érezték. Újabbak jöhetnek, nincs még vége? Szakértők válaszoltak, mi jöhet ezután!
A földrengés epicentruma Zágrábtól 48 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt.
Egyelőre nem érkezett jelentés újabb károkról.
Múlt hétfő óta több földrengés is megrázta Horvátországot, az egy héttel ezelőtti keddi földmozgás olyan erős volt, hogy szinte elpusztította Petranja városát, valamint több halálos áldozatot is követelt.
Azóta több utórengés volt.
Magyarországon is több településen lehetett érezni:
Balkán, Somogyzsitfán, Nagykanizsán, Móron és a fővárosban is.
A december 29-i, halálos áldozatokat követelő földrengés óta folyamatosak a kisebb erősségű utórengések. Múlt pénteken például egy 3,6-os erősségű földrengés volt Sisak város közelében.
Darinko Dumbović, Petrinja polgármestere azt mondta, hogy az új földrengéssel a romok ismét szétszóródtak a városban.
Zvonimir Ljubičić, Petrinja tűzoltóságának parancsnoka szintén megerősítette, hogy nem keletkeztek új és jelentős károk a városban.
Az új rengés viszont újabb károkat okozott az épületekben Zágráb felső városában.
A Karlovac megyei tűzoltóság közölte, hogy egyelőre nem kaptak jelentést károkról.
Ahol gyakoribbak a nagyobb rengések, ott nyilván nagyobb a kockázat, a veszély. Chilében vagy Japánban senki nincs meglepve, ha naponta akár többször olyan élmény éri, mint amit kedden egy budapesti ház magasabb emeletein szerezhettünk.
Bizonyos körökben az emberek között felröppentek a kérdések: vajon ennyi volt? Újabb rengések jöhetnek?
Kell idehaza is tartanunk egy hasonló erejű, az emberek házait romba döntő rengésektől?
A mai Magyarország területén a Balaton keleti partja és Komárom között, Budapest déli és keleti előterében és Kecskemét környékén gyakoribb a földrengés, azonban térségünk igazán veszélyeztetett régiói Horvátország és Szlovénia (a keddi rengés után ez nem meglepő), a Kárpát-kanyar, tehát a Székelyföld déli része és a Román-alföld és Moldva kapcsolódó régiói, illetve az Alpoktól Északnyugat-Szlovákiáig húzódó sáv.
Ezek néhány centiméteres hullámzást okoznak, amelynek jellemző hossza fél perc-egy perc.
Épületkárok akkor keletkeznek, ha ennyi idő alatt egy épület annyira kileng a hullámzás hatására, hogy abban szerkezeti károk keletkeznek.
Ez nemcsak a hullámok nagyságán, de a hullámcsúcsok követési gyakoriságán (frekvenciáján) is múlik.
Nem véletlen tehát, hogy a földrengésbiztonsági kutatások egyre nagyobb hányada foglalkozik az egyes helyeken az előforduló legnagyobb elmozdulás gyorsulása mellett a felületi hullámok várható frekvenciájával
-nyilatkozta egy szakértő a Telex.hu-nak.
Egyelőre nincs okunk a komolyabb aggodalomra, de a tendenciák egyébként egyre gyakoribbá váló és egyre pusztítóbb földrengéseket jeleznek előre az egész világon.
És ebben sajnos érintettek lehetnek a jövőben az eddig geológiai értelemben nem túl aktív területek is, mint a Kárpát-medence.
