Brüsszel megtiltja a magyaroknak a ketreces állattartást: óriási hátrányt okozhat?
Újabb sokk érheti az állattartókat az Európai Bizottság jóvoltából!
Újabb sokk érheti az állattartókat, ha az Európai Bizottság a napokban a zöldek kezdeményezésének eleget téve a ketreces állattartás betiltásáról határoz.
A technológiaváltás költségei sosem térülnek meg, ha az Európai Unió továbbra is szabad utat enged a harmadik országokból behozott élelmiszerek előtt úgy, hogy ezek gyártóitól nem várja el az uniós gazdákra nézve kötelező állatjóléti és élelmiszerbiztonsági szabályokat.
Az uniónak napirendre kell vennie a ketrecek betiltását célzó kezdeményezést,
amely részben az erőteljes zöldlobbi hatására ráadásul széles körű támogatottságot élvez.
A ketrectilalommal viszont jelentősen megdrágulhatnak az olyan alapvető élelmiszerek, mint a tojás vagy a hús.
Ha az Európai Bizottság a kezdeményezés mellé áll, akkor az állattartók tíz éven belül ismét súlyos anyagi ráfordítással járó technológiaváltásra kényszerülnének.
Az állatvédők azzal érveltek, hogy a ketreces állattartás elavult, és csak a szabad tartás és az ipari mezőgazdaság visszaszorítása elfogadott a XXI. századi európai normák szerint, noha világviszonylatban ma is Európában a legszigorúbbak az állatjóléti szabályok.
A civilek úgy vélik, több mint 300 millió haszonállat szenved a bezártságtól, miközben szabadon is élhetnének.
A ketreces tartás elsősorban a tojótyúkokat és a nyulakat érinti. Felméréseik szerint az európaiak több mint nyolcvan százaléka egyetért a ketreces tartás betiltásával, több ország saját hatáskörben már ennek céldátumát is megjelölte.
Az áprilisban megtartott európai parlamenti meghallgatáson a képviselők és az unió meghatározó döntéshozói egyhangúan támogatták a ketreces tartás betiltását.