Megtalálták a honfoglaló magyarság előtt a Kárpát-medencében élt titokzatos nép fővárosára
Szenzációs bejelentést tettek, megtalálhatták az avarok egykori fővárosát.
Eltűntek, mint az avarok – tartja a kevésbé ismert szláv mondás, amely egy valóban furcsa eseménysorra utal. A közép-ázsiai nép az 568. évben helyezte központját a Kárpát-medencébe, de a frankok és a bolgárok a 9. század elején megdöntötték birodalmukat.
Amikor a honfoglaló magyarok megjelentek a területen, addigra már lényegében eltűntek a történelem színpadáról.
Nomád, vándorló népről lévén szó, a fővárosuk helye gyakran változott.
A kutatók ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy a kárpát-medencei tartózkodás idején a kagáni központ eleinte a Balaton mentén, Siófok környékén lehetett,
de mégsem ez a település az, ahol a legtöbb avar sírt találták a régészek.
Nem messze onnan, a Zamárdi–Rétiföldek nevű területen ugyanis a mai napig mintegy 2800 ősi nyughelyet tártak fel, és még legalább 2000 rejtőzhet a föld mélyén.
A zömük a 7. századból származik, a későbbi időszakokban megritkultak az odatemetkezések.
Bár a sírok jó részét megbolygatták, fosztogatták, így is jelentős a belőlük előkerült leletanyag. Érdekes, hogy sok fülbevaló, gyöngy, övcsat megmaradt.
Vagyis a rablók valamiért inkább a kevésbé értékesnek tűnő vastárgyakat vitték el.
Az avarok nem egyedül éltek ezen a területen, hanem leigázott germánokkal együtt, és joggal feltételezhetjük, hogy egy időben itt volt az Avar Kaganátus székhelye, még ha klasszikus fővárosról az ő esetükben nem is beszélhetünk.
Érdekes térség még a Bács-Kiskun megyei Bócsa–Kunbábony környéke is, ahol egy igen gazdag, és kulturálisan homogén csoport élt az avarok idején.
Ezeket arany- és ezüstlemezes fegyverekkel együtt temették el, előkelő viseletben, ami szintén arra utalhat, hogy a politikai-hatalom birtokosai lehettek.