A halálunk után 100 évig is élhetünk? Tudósok sokkoló bizonyítékokkal álltak elő
A halál nem a vég, hanem egy megdöbbentő utazásnak a kezdete?
A halállal még nincs mindennek vége
Tudósok egy része már régóta próbálja megfejteni, hogy mi is történik velünk a halálunk után.
Egyrészt a sokat vitatott tudat vagy lélek a halál pillanatában sem szűnik meg, erre ma már konkrét kísérletek is kezdenek rávilágítani.
Több esetben mértek ugyanis tudatosságra jellemző agyi jeleket olyanoknál, akiknél beállt a klinikai halál állapota, még hosszú perceken át
Sőt, a halálból visszahozott emberek egy része is képes volt felidézni, mi történt a kórteremben, milyen mondatok hangzottak el, miközben ez elméletileg a tudomány mai állása szerint lehetetlen lenne.
Hacsak, nincs valami az érzékelésen túli világban, amivel érzékelni tudunk, de ez már a túlvilág és a halál utáni élet “ingoványos” tudományterülete.
100 évig élünk a halálunk után?
A testünk ellenben feketén-fehéren bizonyítható módon köze 100 évig is “élhet”, legalábbis bizonyos értelemben.
Arról van ugyanis szó, hogy a halálunk utáni napokban kis vannak gének, melyek aktívak a testünkben, sőt, léteznek ezek között “zombi gének”, amik kifejezetten a halálunk után “kapcsolnak be”.
Éppen ezért a tudósok a mai napig vizsgálják ezeket, mert egyes teóriák szerint a túlvilág kulcsai is lehetnek akár.
A bomlás folyamata sejtszinten már percekkel a halál beállta után elkezdődik, számos tényezőtől függ azonban, hogy mennyi időbe telik, mire csak a csontváz marad egy holttestből.
A folyamat természetes kevesebb időt igényel, amennyiben koporsó nélkül temetik el a halottat.
Nicholas Passalacqua, a Nyugat-Karolinai Egyetem oszteológia (a csontok vizsgálatával foglalkozó tudományág) professzora úgy gondolja, ebben az esetben öt év elteltével nem marad a csontvázon kívül semmi a testből.
Csillagporrá válhatunk 100 év után?
A bomlás ezt követően jelentősen lelassul: a csontváz teljes megsemmisüléséhez több évtized is kellhet. Akkor mégis hogy lehet, hogy léteznek több ezer éves múmiák?
Az emberi test bomlása megállíthatatlan folyamat, ugyanakkor jelentősen lassítható.
Összességében az kijelenthető, hogy egyes testek akár 100 évig is bomlanak, mire eljutnak abba az állapotba, amikor már csak “por” marad a csontokból, mely egyes értelmezések szerint tulajdonképpen nem más, mint “csillagpor”.
Kevésbé ismert tény, de szinte minden ezen a bolygón, még a csonjtaink is ősi csillagporból van.
Valahol pedig így teljes ez az örök körforgás, hogy a legvégén a csillaganyagból keletkező élőlények, mint az ember is egy napon visszatér abba az “ősanyagba”, ahonnan elindult.
