Letapogatták, mi van az Antarktisz alatt: döbbenetes az eredmény – a kontinens valódi “arca”
A kutatók már most azt állítják, hogy óriási felfedezések várnak ránk, ahogy leolvad a jég róla 5-10 éven belül. “Mintha egy másik bolygón járnánk.”
Az Antarktisz jege alatti titok
Régóta rengeteg különféle teória és feltételezés kering már a tudományos világban arról, hogy hogyan is nézhet ki az Antarktisz valójában.
Eddig ugyanis az emberiség még nem láthatta, mivel a kontinenst nagyon régóta vastag jégréteg fedi.
Egyetlen térkép kivételével nincs is róla olyan feljegyzés, mely az eredeti partvonalakkal ábrázolná a kontinenst.
Nem véletlen, hogy különféle rejtélyek és titkok is lappanghatnak a jég alatt sokak sejtése szerint, úgy mint elveszett civilizációk nyomai, vagy titkos német bázisok a második világháború végéről.
Hogy ténylegesen mit rejt a mélység, azt csak a kötelező években fogjuk megtudni.
Feltárul az Antarktisz valódi arca
A British Antarctic Survey kutatói a legmodernebb képalkotó berendezésekkel vizsgálták meg az Antarktisz egy adott pontját.
Az eredmények óriási lökést adhatnak ahhoz, hogy teljes mértékben feltérképezzék az Antarktiszt, vagyis az emberiség “belessen” a jég alá.
Ezzel ugyanis az egész kontinens valódi arca is feltárul: a hegyvidékek, sáncok, völgyek, sőt, sokak sejtése szerint mesterséges struktúrák, városok, ősi romok is.
Kétségtelen, hogy találni fognak ilyeneket, mivel a kontinenst nem borította a kezdetektől fogva jég.
Más feltételezések szerint még az ember és a majom közti hiányzó láncszemet is megtalálhatják itt, megint mások ennek ellenkezőjét állítva azt mondják, hogy egy alapvetően Földön kívülről származó kultúra maradványait rejtheti a jég.
Gigantikus anomália az Antarktisz alatt
Az Antarktisz jégtakarója alatt egy, az Alpok méreteivel vetekedő, nagyjából háromezer kilométer hosszúságú hegyláncot is találtak a technológia segítségével, melyet 1958-ban már felfedeztek, most sikerült megerősíteni a létét.
A környéken különös gravitációs fluktuáció észlelhető, amely a jégtakaró alatt húzódó, roppant sziklatömegnek köszönhető.
A Gamburcsev-hegység körülbelül 250 millió évvel ezelőtt jöhetett létre, a Gondwana nevű szuperkontinens széttöredezésével.
„Erről a hegyvonulatról tudjuk a legkevesebbet a Földön – magyarázta Ferraccioli. – Nagyjából annyira izgalmas a felfedezése, mintha egy másik bolygón járnánk.”
A radar adataiból összeállt a hegylánc fizikai képe, így már tudjuk, nagyjából hogy nézhetnek ki a „szellemhegyek”, míg a mágneses és gravitációs értékekből a kutatók a mélyben zajló folyamatokra következtethetnek.
Ferraccioli hozzátette, hogy a három módszer kombinációjával készült felvételt ahhoz lehet hasonlítani, mintha MR-vizsgálatot végeztek volna az Antarktisz jege alatt.
