Túl sok érdek fűződik a gyilkos kemóhoz és a sugarazáshoz: a kannabisz ellen rendszerszintű elnyomás zajlik
Doktorok szólaltak fel tapasztalataikról és arról, hogyan próbálja a gyógyszeripar egy jelentős része még ma is hátráltatni a kannabisz kutatásokat.
Minden a pénzről és az érdekekről szól, legutolsó sorban a betegekről…
Kemó: az aranytojást tojó tyúk
A kemoterápia mindig is egy nagy biznisznek számított, erre már akkor rájöttek, amikor 60 évvel ezelőtt élesben kipróbálták.
A minden apró reménybe és szalmaszálba kapaszkodó élni akaró betegek nem gondolkodva kifizettek szinte bármit, hogy megkapják a halálos kezeléseket.
Halálosnak hívható, ugyanis számos orvos bebizonyította azóta, hogy sokan magába a kezelésbe halnak bele, nem is a rákba.
Ez egy sejtgyilkos szőnyegbombázás a szervezet ellen, amiért ráadásul óriási pénzeket fizettetnek ki a betegekkel.
A kemoterápia több milliárd dolláros iparággá fejlődött csak az USA-ban.
A 70-es évek óta tudják, hogy a kannabisz hatásosabb
Dr. Christina Sanchez és a többi hozzá hasonló nyitottabb orvos hosszú időn át tanulmányozta a kannabiszt mind gyógymódot, és annak történetét.
Megdöbbenve tudta meg, hogy a kannabisszal már a hetvenes években is folytak kísérletek.
Egy petri csészében már akkor sikerült elpusztítani mellrákos sejteket, a gyógyszerlobbi azonban akkor tájt volt nagy terjeszkedésben, és mindent elnyomtak, ami egy kicsit is veszélyt jelentett arra a “birodalomra”, amit aztán a kétezres évek elejére kiépítettek.
A gyógyszeripari nagybárók hadjárata a kannabisz ellen
A kemoterápia, a rákkutatás döbbenetesen nagy üzlet. Egyetlen ampulla kemoterápiás szer 70 ezer forintba került 1989-ben. És egy betegnek 5-10 ampullát adtunk.
Ezzel szemben a kannabisz szinte fillérekből akár otthon megtermelhető lett volna, sokan törvénytelen keretek között termeltek is belőle.
A gyógyszeripari nagybárók óriási bevételektől estek volna el, el kellett tehát hitetni mindenkivel, hogy ez a Sátán növénye…
Össze kellett mosni a drogosokkal és az alvilággal, a törvényen kívüliséggel, ehhez pedig a kilóra megvásárolt szenátorok és politikusok is segítségükre voltak, és természetese a média, melynek nagy része szintén tőlük függött.
Már akkoriban is rengeteg gyógyszerreklám ment a műsorok között, ami nagy bevételeket hozott a média szegmensébe, amiért a csatornák nagyon hálásak voltak, és lesték a gyógyszeripar minden “kívánságát”.