Elzárt gyógymódok: találmányok és kezelések, melyeket elhallgattak a világ elől?
Mert a gyógyszeripar báróinak a gazdagodása sokkal fontosabb volt, mint a betegségek meggyógyítása.
Avagy hogyan söpörtek a szőnyeg alá több olyan gyógymódot, melyek a világot is megváltoztatták volna…
A teljesség igénye nélkül az alábbi esetekben Dr. Royal Rife elnyomása, ellehetetlenítése mellett az alábbi estéékről lehet bizonyosan tudni, hgy a gyógyszeriparnak benne volt a keze abban, hogy soha nem kerültek nyilvánosságra ezek a gyógymódok.
Royal Rife felfedezéséről és életéről, valamint módszerének eltusolásáról itt írtunk korábban.
Royal Rife ugyanis egy olyan frekvenciagépet dolgozott ki, mely képes volt a rákos sejtek, és csakis a rákos sejtek elpusztítására a szervezeten belül.
Azonban mások sem tétlenkedtek, és számos alternatívát fejlesztettek, találtak ki.
Egyetlen bűnük volt: a gyógyszeripar tyúkszemére léptek!
Burzynski-terápia
Dr. Burzynski biokémikus orvosként kezdte pályafutását. Egyik munkája során érdekes dologra figyelt fel, mely később nem csak az ő életét változtatta meg, hanem minden betege életét.
Észrevette, hogy a rákos betegek vizeletében bizonyos peptidek száma jóval kevesebb, mint az egészséges emberekében.
Rengeteg esetet megvizsgált, és olyan esetet is talált, ahol súlyos, daganatos megbetegedésben szenvedő betegeknél teljesen hiányoztak ezek a peptidek a vizeletből.
A felismerés alapján jött rá, a peptidek segítségével a rákos sejtek átprogramozhatóak és ezzel elpusztíthatóak lehetnek. Burzynski ezután a döbbenetes felismerés után, emigrált hazájából és az USA-ban folytatta munkáját, mert tudta, hogy csak ott – ahol a pók fészkel – tehet valamit az ügy érdekében, hogy az egészségügyben paradigmaváltás történjen.
1976-ban. Erről orvosi dokumentumok maradtak fenn, így bizonyíthatóan a doktor speciális kezelése járult hozzá ahhoz, hogy az agytumorok teljesen felszívódtak a betegekben.
Idővel azonban a gyógyszeripar támadni kezdte. Tudták, hogy el kell lehetetleníteniük ők.
A dolog a jelenben ott tart, hogy bár korábban majdnem bevonták a praxisát, ma gyógyíthat, de csak olyan betegeket, akik már minden létező kezelésen átestek, és még így is rengeteg betege meggyógyul, vagy szinten tartható a betegsége.
Essiac gyógyító teája
René Caisse (1888-1978) egy kanadai nővér volt, aki nélkül ez a feltehetőleg Ojibway indián eredetű gyógytea bizonyára feledésbe merült volna.
Caisse egy mellrákját ezzel kigyógyító betegtől tudta meg az eredeti leírást valamikor 1922 körül.
Azt tapasztalta, hogy az eredeti keverékből 4 gyógynövény is elegendő és a többit elhagyta. Ezek leghatásosabbnak ítélt arányait évek – évtizedek alatti tapasztalataira alapozva határozta meg.
1937-ben a kanadai Királyi Rák Bizottság megállapította a szer hatásosságát a rák ellen.
A hatóságok ezután erőteljesen léptek fel Caisse ellen.
A Kanadai Rák Bizottság vizsgálatára René közel 400 kezelt betege önkéntesen, tanúként René mellé állva és akár eskü mellett is kijelentve állította, hogy az Essiac-nak köszönhetik az életüket.
Mindne létező módon próbálták ellehetetleníteni őt, a halála után a házát felforgatták és a hátsó udvaronj szinte az összes, Essiachoz köthető dokumentumot és feljegyzéset elégették.
Harold Hoxsey különleges főzete az indiánoktól
Az indián gyógyítók régóta használták rák ellen a „Hoxsey-féle” nö vényeket, és ezt régen pontosan tudták azok, akik kapcsolatban álltak ezekkel az ősi törzsekkel.
Mára ez a tudás elfelejtődött, azonban egykor egy Harold Hoxsey nevű férfi szert tett egy eredeti indiánok által használt receptre.
Egy olyan különleges külsőleg alkalmazható, gyógyító növényekből álló szert hozott létre, melynek segítségével egy nyugdíjas rendőr kiterjedt bőrrákját volt képes kezelni.
Sőt, nem csak kezelni, hanem több hetes kemény kezelés után el is tüntetni, melyet orvosilag dokumentáltak is. A férfi a halálán volt már, amikor találkozott a Hoxsey féle gyógynövény főzettel, és elkezdték rajta alkalmazni.
Végül sok-sok évet élt még a felgyógyulása után.
