MisztikumMúltidéző

A gízai nagy piramis egyik legnagyobb titka: valójában nem is piramis!

Egy műholdas kép lerántja a leplet az egészről. Ezt csak nagyon kevesen tudják róla, pedig mindent megváltoztat.

A világ legnagyobb rejtélyeinek kétségkívül Egyiptom és annak világa, múltja ad otthont.

Egyrészt senki sem tudja, hogy a piramisokat pontosan hogyan emelték és arról sincs “megállapodás” a régészek között, hogy mi lehetett a funkciójuk.

Hirdetés

A gizai nagy piramissal kapcsolatban azonban az elmúlt pár évtizedben kiderült néhány nagy horderejű tény, ami ha jobban belegondolunk, mindent megváltoztathat, és most nem túlzunk.

Piramis, ami nem is piramis?

Az egyik legnagyobb leleplezés magával a piramissal, illetve annak piramis jellegével, alakjával kapcsolatos, amiről még mindig nem tudnak elegen, holott ezt már bizonyították korábban.

Egy légifelvételen, aztán műholdas képen vált először láthatóvá az, ami újragondolásra késztette az egyiptológusokat.

Egy építészeti vonást fedeztek fel ugyanis rajta, ami szabad szemmel nem vehető észre, csak madártávlatból, és az is csak akkor, ha megfelelőek a fényviszonyok.

A gízai nagy piramisnak ezt a tulajdonságát csupán 1940-ben fedezte fel a brit légierő egyik pilótája, aki gépéből le is fényképezte.

Ezt később egy műholdas felvétel is megerősítette, melyen jól látható, hogy a gízai nagy piramis valójában nem 4, hanem 8 oldallal rendelkezik!

Sokak számára rejtély, hogy minden oldalon középen 90 centiméter eltérés a síkhoz viszonyítva. És ez leginkább csak az égből látszik.

Egyes szemtanúk, turisták elmondták, hogy napjainkban vannak oylan fényviszonyok és napszakok, amikor egy bizonyos helyről mintha láthatóvá válna a piramis oldalainak “törése”, de több száz éven át ezt senki nem vette észre.

A piramis egy matematikai és/vagy szakrális kódot rejt?

A piramis emellett még számtalan érdekes paraméterrel bír, mely rendszeresen felveti annak a lehetőségét a kutatók körében, hogy talán valamiféle “kód” egyfajta építészeti értelmezése lehet.

Vagyis a piramis maga többfunkciós volt, nem csak egy sírhely a fáraóknak…

Hirdetés

Egyrészt köztudott, hogy olyan építészeti megoldásokkal épült meg, amiket még ma, a modern eszközeinkkel is közelíteni tudnánk csak.

A Nagy piramis például észak felé van tájolva (jegyezzük meg, nem az elektromágneses északról beszélünk, hanem a tényleges északról, ami konzisztens az Élet Fájával kapcsolatos maja felirattal is), maximum négy fokpercnyi hibával (ami egy fok négy hatvanada), és ez igencsak elképesztő pontosság.

Így tehát legalább egy tekintetben – a Gízai piramisok tájolása a négy égtáj felé – ezek az építmények igen magas precizitású geodéziai mérésekről tanúskodnak.

A piramisépítők titokzatos tudása

A Nagy piramis alapjának kerületét 921,455 méterben állapították meg.

30 Vessük ezt össze a 921,452 méterrel, ami fél fokperc becsült távolsága a modern mérések alapján a Föld egyenlítőjének.

A π számmal együtt ez az összhang a Földdel határozta meg az oldalak pontos hosszát, és a Nagy piramis magasságát, és azt mutatja, hogy a tervezés határozottan tudatos volt.

Amennyiben persze elfogadjuk, hogy a piramis kerülete a Föld kerületét veszi alapul, és tekintve annak pontosságát, ezt igen nehéz lenne elvetni, szembekerülünk egy sor kérdéssel, amelyek évtizedek óta kísértik az egyetemi berkeken kívüli piramis-kutatókat.

Egyrészt az egyiptomiak honnan voltak ennyire pontosan tisztában a természeti konstansokkal, vagy geodéziai mérésekkel?

Kik és miért taníthatták nekik?

És végső soron visszajutunk a fő kérdéshez: miért hozták VALÓJÁBAN létre a piramisokat?

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.