A halálközeli élmények fényes alagútja nem más mint a következő életünk szülőcsatornája?
Döbbenetes elmélet magyarázhatja a fényes alagút jelenlétét a halából visszatérők beszámolóiból.
Nádas Péter is osztja azt az elméletet, mely meglehetősen sajátos módon magyarázza a halált és a születést, a kettő közti lehetséges kapcsolatot.
Erről a “Nincs rá szó” nevű halállal és élettel kapcsolatos podcastban mesélt részletesen.
Egy halálközeli élménye során ugyanis olyasmit tapasztalt meg, amit leginkább egy épp megszülető baba tapasztal meg.
“Nem tudom hogy mire emlékszem, mert a fogalmiság előtti világra emlékszem.
Arra emlékszem, ahová bekerültem, annak bordázott a fala, és megyek egy kijárat felé, mely egyre tágul.
Ahogyna tágítják, ahogyan adott esetben tágították (a szülész és az ápolók – a szerk.).
Balra tágabb volt ez az alagút mint jobbra, és ez a fény felé vezetett”
-emlékezett vissza Nádas Péter.
“Miután fotográfus vagyok, utólag meg tudtam fejteni, hogy ez nem természetes, hanem mesterséges, szórt fény.
Olyan, mint amilyen a szülőszobák fénye.
Mesterséges és erős fény.
A szórt fényben ugyanis pontosabban látjuk a részleteket, ez pedig a szülésznek és az orvosnak fontos.
Efelé a fény felé mentem”
-jelentette ki.
Egy egyre több helyen hangoztatott elmélet szerint a lélek a halál után valóban nem hal meg és tulajdonképpen egy másik életben születünk újjá.
Vagyis a fényes alagút, amiről sokan beszámolnak a halálból visszatérők közül, az nem más, mint egy szülőcsatorna, és a halál után ismét megszületünk, kvázi a világra jövünk.
Az elmélet nem magyarázza azt, hogy ily módon csak egy örök körforgás létezik, vagy vár e-ránk egy tényleges túlvilág, egy megnyugvási pont.
Ki mit gondol erről a felkavaró teóriáról?
