CímlapsztorikEgészségünkTudomány

A koronavírusnál is veszedelmesebb kór szabadulhat rá az emberiségre:már most is terjed

Újfajta szuperbaktérium ütötte fel a fejét, úgy terjed, mint a pestis: ez lesz a 21. századi “fekete halál”?

A WHO is megszólalt!

Még nem látható körülbelül sem, hogy mikor fog kilábalni a világ a koronavírusból, a szakemberek előtt máris egy újabb globális járvány réme sejlik fel, amely jóval lassabban, kevésbé látványosan, ám annál kitartóbban terjed.

Hirdetés

Ennek a kórokozói az antibiotikum-rezisztens baktériumok, amelyek az embereknél és a tenyészállatoknál szinte korlátlanná vált antibiotikumok alkalmazása miatt szaporodtak el.

Az amerikai betegség-ellenőrzési és megelőzési központ (CDC) adatai szerint évente mintegy 3 millió amerikait fertőznek meg a szuperbaktériumok, és 35 ezren bele is halnak a fertőzésbe.

Világszerte évente 700 ezerre tehető a szuperbaktériumok okozta halálesetek száma, és az Egészségügyi Világszervezet szerint 2050-re az áldozatok száma elérheti az évi 10 milliót

– írja a Sciencealert .

Az antibiotikumok túl gyakori használata mára oda vezetett, hogy egy sor bakteriális fertőzés, köztük a gonorrhea, a tüdőbaj és a szalmonella egyes fajtái szinte kezelhetetlenné váltak, mert az antibiotikumokat túlélő baktériumok ellenálló-képességet fejlesztenek ki a gyógyszerekkel szemben.

Évente máris 230 ezren halnak meg antibiotikum-rezisztens tuberkulózisban.

De végzetessé válhat az E. coli baktérium egyik válfaja is, amely főként fiatal nőknél több millió húgyúti fertőzést okoz évente, és ha a fertőzés kezelhetetlenné válik, egy egyszerű hólyaghurut is veseelégtelenséghez és halálhoz vezethet.

Steffanie Strathdee, a San Diego-i egyetem professzora szerint

a szuperbaktérium okozta járvány már itt van, csak nem figyelt fel rá a világ, mert a koronavírussal ellentétben nem robban be egyik pillanatról a másikra, hanem csendben lopakodik.

Hirdetés

Tom Frieden, a CDC korábbi igazgatója, a Resolve to Save Lives globális egészség-stratégiai szervezet vezetője úgy véli, a nemzetközi orvostársadalomnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ezek a fertőzések miként terjedhetnek ilyen mértékben a kórházakban és más egészségügyi intézményekben.

A koronavírus-világjárvány megfékezésére tett lépések még súlyosbíthatják is a problémát.

Júliusban a WHO felhívást tett közzé a covid-betegeknek adott antibiotikumok óvatosabb adagolására.

Egy májusi felmérés ugyanis, amelyet 2000 kórházban ápolt koronavírus-beteg körében végeztek, kimutatta, hogy 72%-uk kapott antibiotikumot, holott csak 8%-nál mutattak ki bakteriális vagy gombás fertőzést.

Hogyan lehet védekezni a szuperbaktériumok ellen? A mérsékeltebb antibiotikum-használat mellett új gyógyszerekre is szükség lenne, de az elmúlt évtizedekben egyetlen új antibiotikum-családot sem fejlesztettek ki.

A legnagyobb gyógyszeripari cégek, mivel kevesebb hasznot láttak a viszonylag rövid szavatosságú antibiotikumokban, mint az egyéb gyógyszerekben, leálltak a kutatásokkal, azok pedig, amelyek kifejezetten új antibiotikumok előállítására összpontosítottak, néhány év alatt tönkrementek.

Éppen ezért, mondják a szakértők, olyan állami támogatásokra van szükség, amelyek ösztönzik a cégeket az új antibiotikumok kutatására és kifejlesztése.

A másik megoldást a fág vírusok jelenthetik, amelyek természetes módon vesznek célba és pusztítanak el bizonyos típusú baktériumokat.

Ha sikerül megtalálni azt a fágot, amely megöli a fertőzött emberben lévő baktériumot, használni lehet gyógyszerként.

Egy biztos: a tudósok most gyakorlatilag versenyt futnak az idővel, ugyanis a szuperbaktérium lehet majd a 21. század igazi népirtója, a “fekete halál”, mely kontinenseket népteleníthet el.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy újabb ellenség és fenyegetés képe rajzolódik ki a “koronavírus utáni” korszakra.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.