A NASA a második Föld nyomába eredt: nagyszabású projekt keretében mentenék meg az emberiséget
Már keresik a Föld ikertestvérét, a potenciálisan lakható másik otthont…
A NASA egyik tervezett űreszköze, a Habitable Exoplanet Observatory (HabEx) segíthet a potenciális „második Földek” felfedezésében.
Ez lehet az emberiség egyik legnagyobb szabású projektje.
Egy második otthon keresése indulhat meg, melynek hosszútávú, ami életünkön túlmutató hatásai lehetnek.
A jövő elkövetkező generációinak a sorsa függhet tőle, ráadásul olyan dolgokra deríthet fényt, amit nem gondoltunk volna soha az univerzumról és a földön kívüli életről.
“A célunk az, hogy kiderítsük, találhatunk-e Földhöz hasonló bolygót, amelyen az élet is kialakulhatott”
– mondta Scott Gaudi, a csapat tagja és az Ohiói Állami Egyetem munkatársa.
A kutató hozzátette, az exobolygók vizsgálatában a HabEx elindítása lenne a következő logikus lépés.
Az űreszköz a Hubble űrteleszkóphoz hasonlóan egy űrtávcső, de tükre majdnem kétszer olyan széles.
A szerkezethez olyan speciális napernyő tartozik, amely blokkolja a közeli csillagok fényét, segítségével így a halványabb objektumok is tanulmányozhatóak.
A HabExnek több feladata is lesz, de a közeli lakható exobolygók keresése a legfontosabb.
Az űrteleszkóp egyike azon négy koncepciónak, melyeknek elfogadásáról jelenleg is tárgyal a NASA.
Az elmúlt években a NASA több olyan projekten gondolkodott, melyek előre vihetik a fajunk univerzumot meghódító útját.
Minden egy apró lépéssel kezdődik:
Ha a közelben, alig 1 vagy 2 fényévnyire – még optimálisabb esetben ennél is közelebb – találnának egy lakható, Föld szerű bolygót, az néhány száz éven belül talán jó eséllyel meghódítható lenne az ember által.
Itt nagy távlatokban kell gondolkodni – hívják fel rá a figyelmet a kutatók.
Szerintük az emberiségnek szükségszerűen interplanetáris fajjá kell válnia, hogy ne pusztuljon ki, különben a pusztuló Földön már nem fogunk elférni a túlnépesedés miatt, és a bölcsőnk egyben a sírunk is lesz.
Hasonló, véleménnyel volt erről annak idején Stephen hawking is, és a híres elméleti fizikus Michio Kaku is.
